A francia ellenállás négy kiemelkedő alakja a Panthéonban


germaine-tillion A francia ellenállás négy kiemelkedő alakja a Panthéonban

A második világháború alatti ellenállási mozgalom négy kiemelkedő alakjának, köztük két nőnek a földi maradványait szállítják át jövőre a Panthéonba,

a francia történelem nagyjainak végső nyughelyére – jelentette be pénteken Francois Hollande államfő. Az államfő mindezt a Párizs közeli Mont-Valérienben tartott megemlékezésen jelentette be. Itt 1941 januárja és 1944 júniusa között több mint ezer ellenállót végeztek ki a német megszállók. Germaine Tillion etnológus és Genevieve de Gaulle-Anthonioz, Charles de Gaulle tábornok néhai államfő unokahúga mellett Pierre Brossolette, az ellenállás egyik vezetője és Jean Zay politikus, akit 1944 júniusában a Vichy-kormány francia milicistái gyilkoltak meg, a kiválasztott személyek.

Jean Zay

„Két olyan nőről és férfiról van szó, akik Franciaország értékeit testesítették meg, amikor az földre kényszerült. Két olyan nőről és férfiről van szó, akik kihúzták magukat, mindegyik a maga módján ellenállt a kollaborációnak és a náci barbarizmusnak – mondta az államfő, majd hozzátette: Azt szeretném, hogy az ellenállás eszméjét ünnepeljük, és hogy az példaként álljon a nemzet számára”. Jelezte azt is, hogy az ünnepélyes átszállításra 2015. május 27-én, az ellenállás nemzeti napján kerül majd sor. Hollande kiemelte, hogy Germaine Tillion etnológus és barátnője, Genevieve de Gaulle-Anthonioz két holokauszt-túlélő, akik a deportálás mártíriumát is megismerték. Az előbbi az elsők között harcolt az algériai nép emancipációjáért és jelentős tudományos szakember is volt, utóbbi személyében testesítette meg a testvériséget. Pierre Brossolette, aki újságíróként lett az ellenállás egyik vezetője a szabadságot képviselte, Jean Zay, aki a háború előtti Népfront idején oktatási miniszter volt, a köztársaság iskolájának szimbóluma.

A Panthéonban a francia történelem hetvenhárom jelentős alakja nyugszik, köztük jelenleg mindössze két nő földi maradványait őrzik. A hetvenegy férfi – például Voltaire, Rousseau, Victor Hugo és Émile Zola – mellett jelenleg csak a fizika úttörőjének számító Marie Curie, illetve Sophie Berthelot nyugszik a turisták körében is igen népszerű híres templomban. Utóbbi ráadásul csak azért, mert azt akarták, hogy férje, Marcellin Berthelot kémikus mellett legyen eltemetve.

A százéves korában 2008-ban elhunyt Germaine Tillion 1940-ben csatlakozott az ellenállók mozgalmához, a német megszállók 1943-ban a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, miután elfogták az ellenállás egy akciója nyomán. A reményt és az eszméibe vetett hitet azonban ott sem adta fel. Az úgynevezett Verfügbarokhoz (rendelkezésre állók) tartozott, akik a haláltáborban is ellenállók maradtak, megtagadták, hogy a náciknak dolgozzanak, hivatalosan sehova sem voltak beosztva. Amikor nem tudtak elbújni, bármilyen munkára befoghatták őket. Tillion a táborban írta a női foglyok történetét feldolgozó Verfügbar aux enfers (Verfügbar az alvilágban) című operett-revüt, amelyet eredetileg nem előadásra szánt, hanem önmaga és társnői szórakoztatására. A darabot, amelynek kézirata csak 2005-ben került elő, 2007-ben mutatták be először Párizsban. Az Offenbach Orfeusz az alvilágban című művére kacsintó önironikus, fanyar humorú zenés darab elején a lágerbe érkező, naiv deportált azt énekli: „Modelltábor összkomforttal: lesz víz, villany, gáz”, amire a kórus úgy válaszol: „Főleg gáz”.

A háború után Tillion Észak-Afrika és a Közel-Kelet népeit kutató etnológusként szerzett nevet magának. Bátor tollú publicista és író is volt, aki elkötelezetten küzdött a nők egyenjogúságáért és a kínzás minden formája ellen. Legjobb barátnője volt De Gaulle tábornok unokahúga, Genevieve de Gaulle-Anthonioz, aki diákként csatlakozott az ellenálláshoz. Őt is a ravensbrücki táborba deportálták, majd 1964-től 2002-ben bekövetkezett halálig állt az általa alapított ATD Quart Monde nevű szegényekkel foglalkozó civil szervezet élén.

Az 1944-ben meggyilkolt Jean Zay volt oktatási miniszter nevéhez fűződik a 14 éves korig tartó iskolakötelezettség bevezetése Franciaországban, valamint a politikai és vallási jelképek viselésének betiltása a közoktatási intézményekben. Pierre Brossolette nevéhez fűződik Jean Moulinnel együtt az ellenállás nemzeti tanácsának létrehozása a háború alatt. 1944-ben letartóztatta és megkínozta a Gestapo, ő azonban nem vallott, hanem öngyilkos lett: hátrabilincselt kézzel kiugrott az ablakon.



Previous Viselhető könyv a karakterek érzelmeinek átéléséhez
Next Sejtalapú immunterápiával gyógyították a leukémiát

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.