A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatok


A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatok
Olvasási idő: 2 perc

A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai tudományos és orvosi akadémiák.

Akik közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet májusi döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozók figyelmét arra, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.

Az Egészségügyi Világszervezet 2019 májusában fogadta el a betegségek nemzetközi osztályozásának legújabb átdolgozását, az ICD-11-et, ami világszerte 2022. január 1-jén lép életbe. Az osztályozás egy fajta kódrendszer, mellyel nemzetközileg egységes szabványok szerint lehet rögzíteni különféle diagnózisokat. Ez egyrészről egyszerűsíti a betegellátást, másrészről alapot ad a jól használható, nagy mintavételű egészségügyi statisztikák készítésére.

A jelenlegi magyar kódrendszer az ICD hatályos, 10-es átdolgozásán alapuló, de attól formailag eltérő BNO-10.

Az orvostudomány fejlődésével a kódrendszer átdolgozása elengedhetetlen. Viszont tartalmának változása komoly hatással lehet az egészségpolitikára. A kódrendszer nagyon fontos üzeneteket is hordoz az orvostudomány aktuális állásáról és viszonyáról bizonyos társadalmilag is érzékeny kérdésekhez. Erre talán a legismertebb példa a homoszexualitás megítélése. Az 1948-ban kiadott ICD-6-ban még a mentális zavarok közé soroltak, azonban a későbbi kutatások nyomán lekerült a listáról.

Az európai akadémiákon és az orvosi akadémiák szövetségeiben (EASAC és FEAM) aggodalmat keltett, hogy az ICD-11-be önálló fejezetként bekerült a hagyományos kínai orvoslás diagnosztikai rendszere. Olyan diagnózisokkal, mint „csíhiány-mintázat” (SE90 Qi deficiency pattern) vagy „vérszárazság-mintázat” (SF04 Blood dryness pattern). Ez az aggodalom realizálódott a fent említett állásfoglalásban, melyet 2019. november 6-án tettek közzé.

A legkomolyabban a WHO döntésének megalapozottságát kifogásolják és tartanak annak hatásától.

Mivel a hagyományos kínai orvoslás azonos alapokon nyugvó számtalan, Kínában, Koreában és Japánban alkalmazott eljárás laza egyvelege, ezért a konkrét diagnózisban és kezelési módszerekben gyakran egyazon beteg esetében is jelentős eltérések vannak az ilyen orvoslást gyakorlók között. Így kérdésessé válik milyen minőségű statisztikák születhetnek ilyen kódrendszerre épülve.

a hagyományos kínai orvoslás azonos alapokon nyugvó számtalan, Kínában, Koreában és Japánban alkalmazott eljárás laza egyvelege

A statisztikai használhatóság után nagyobb gondot jelent, hogy a hagyományos kínai orvoslás alapelvei alkalmatlanok arra, hogy az elfogadott tudományos módszerekkel bizonyítsák vagy cáfolják őket. Az alapok bizonytalansága miatt lényegében lehetetlen szigorú tudományos kísérletekkel vizsgálni hatásosságukat. Ezek elvégzése egyébként a nyugati orvoslásban egy eljárás alkalmazásának elengedhetetlen feltétele.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy az akadémiák félnek-e valamitől.

Álláspontjuk szerint a hagyományos kínai orvoslás módszerei nem illeszthetők be a nyugati medicina ma elfogadott szakmai keretei közé. Ráadásul a rendszer jellegénél fogva a diagnosztikai kódok sem szolgálják a betegségek és az eljárások jobb megértését a statisztikákon keresztül. Arról nem is beszélve, hogy amiatt is aggódnak, hányan fogják kihasználni a lehetőséget a hagyományos kínai orvoslás eljárásainak a nyugati medicina módszereinek alternatívakénti hirdetésére. A súlyos mellékhatásoktól tartva a homlokuk is összeráncolódott. Ezért arra kérik az európai törvényhozókat, hogy a polgárok egészségének védelmében gondolják át a vonatkozó uniós és nemzeti szabályozásokat. Mint a FEAM elnöke és az állásfoglalást kiadó akadémiák szakértői csoportjának tagja, George Griffin fogalmazott:

„Szilárd tudományos bizonyítékok hiányában egyetlen orvosi termék vagy eljárás – legyen az kínai, európai vagy egyéb – se legyen jogosult hivatalos jóváhagyásra, regisztrációra vagy támogatásra.”

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2018 nyarán közzétett állásfoglalásában rögzíti általános elveit a komplementer medicina megítéléséhez.

„Az EASAC és FEAM mostani állásfoglalásával összhangban fontosnak tartjuk a komplementer orvosi eljárások, ezeken belül a hagyományos kínai orvoslás hazai törvényi szabályozásának mielőbbi rendezését” – mondta Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.

Röviddel az európai akadémiák állásfoglalásának megjelenése után nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy törvényjavaslatot, mely szigorítja az egészségügyi szolgáltatások biztosításának kereteit.

Az EASAC és a FEAM állásfoglalása (PDF)

Az állásfoglalás mellé kiadott sajtóközlemény

 



Previous Február 5. - Tudunk-e, képesek vagyunk-e még kommunikálni a természettel?
Next A tengerszint emelkedése

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük