A keleti gyógyászat és magyarországi megjelenése


Az elmúlt évtizedekben, egyre inkább teret nyer a nyugati orvoslás mellett a keleti, úgynevezett kínai orvoslás.

Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a kormány nemrég újította meg a Heilong Jiang Kínai Orvoslási Egyetem működési engedélyét.

A hagyományos kínai orvoslás bár keleten az elsődleges orvosi ellátás része, ettől nyugatabbra, főként Európában és Amerikában a keleti gyógyászat pusztán kiegészítő, alternatív formában lehet jelen. Ennek oka az, hogy nyugaton teljesen mások a tudományos módszertani kritériumok, ami alapján az adott kezelés tényleges hatékonyságát vizsgálják. Továbbá a kínai gyógyászat erőteljesen hagyományba ágyazott, ebből következően filozofikus gyökerű, míg nyugati megfelelője – bár szintén vannak népi-hagyományos gyökerei – összességében modern biokémiai és élettani tudásra épül.

Magyarországon, nem sokkal a rendszerváltás után már kezdett teret nyerni ez a fajta orvoslás, aminek intézményi feltételei gyorsan ki is épültek. Először az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány jött létre 1990-ben, majd 2002-ben a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete. Később különféle gyógyászati vállalkozások jelentek meg, melyek között találhatunk ezen a területen működő magáncégeket is.

Mivel a régi-új medicina kínai kulturális beágyazottsággal bír, érdemes megemlíteni a világban sok helyütt működő Konfuciusz Intézeteket is, amelyek Kína kulturális integrálásáért felelnek, illetve terjesztik annak kultúráját és nyelvét, valamint közvetítik a különböző ösztöndíj-programokat, amelyek között szerepel a hagyományos kínai orvoslás is, mint az anyaországban választható fakultás.

Miért terjednek ennek az orvoslásnak a tanai?

A válasz sokrétű. Magyarországgal kapcsolatban következtethetnénk arra, hogy a vasfüggöny lehullásával és a globalizáció rohamos terjedésével ,,hirtelen kitágult” a világ. Továbbá az embereket – más-más mélységben ugyan – érdekli a spiritualitás, ami csak jobban megfogja őket, ha valami egzotikusnak számító helyről származik. Erre korunkban kiválóan rezonál az úgynevezett posztmateriális értékek iránti nagyobb megértés és igény. Ezen magyarázatokba tökéletesen beleillik a kínai orvoslás és úgy általában a keleti gyógyászat.

A hagyományos kínai orvoslás több évezredes múltra tekint vissza. Főbb eleme az akupunktúra, valamint a gyógynövények különféle felhasználása a beteg panaszainak enyhítése érdekében. A gyógyítás célja, hogy az emberi szervezetben újra létrejöjjön egyfajta egyensúlyi állapot, harmónia: a jin és a jang, passzív és aktív erők közötti összhang. Ezen kívül van az emberben egyfajta életerő, amit ,,csí-nek” neveznek.

A csí keresztüláramol a test különféle csatornáin úgy, mint sejteken, ereken, idegeken és atomokon. A csatornákból 12 nagyobb különböztethető meg, amelyek összefüggésbe hozhatóak a biológiai órával, az évszakokkal, természettel valamint a bolygómozgásokkal is. Ezt a tudást használja fel az akupunktúra, amely stimulálva ezeket a csatornákat, módosítja és állítja helyre a csí megfelelő áramlását, ami végeredményben helyreállítja a fentebb már említett jin és jang egyensúlyát. Ezt hivatott kiegészíteni a gyógynövények megfelelő alkalmazása.

a keleti gyógyászat gyógyfüvei

Mindezekből sejthető, hogy a nyugati orvostudomány mit is kifogásol igazán a fentebb említett gyógyászati beavatkozásokban. Ennek ellenére a kétfajta megközelítési mód között átjárhatóság van, sőt mi több, együttműködés. Eddig sok gyógyszert sikerült előállítani távol-keleti gyógynövényekből, amelyek gyógyító hatását már jóval korábban ismerte a keleti gyógyászat. Ezek hatóanyagai között találjuk példának okáért az alkaloidákat, konkrétan az epidephrint, amelynek legszembetűnőbb felhasználási területe az asztma kezelése.

Ezek mellett a keleti orvoslás számos olyan lehetséges megoldást kínál, amelyre a túlzottan stresszes életmódot folytató nyugati embernek szüksége van. Ilyenek a különféle relaxációs légző- és testgyakorlatok. Mivel az orvoslás kapcsolatban áll a taoizmussal és a buddhizmussal, így olyan egyéb területeket is felhasznál a gyógyításban, ami az életmódunkkal kapcsolatos. Ezek a sarokpontjai a fentebb említett két keleti filozófiának, nyugati értelemben véve – vallásnak.

Ennek ellenére a távolságtartás a keleti gyógyászattól továbbra is fenn áll. Nemrégiben, 2015-ben az orvosi Nobel-díjat három tudós kapta, akik között ott találjuk Juju Tu-t, aki malária elleni kutatásaihoz sokat merített a kínai orvoslás ismeretanyagából. A bizottság azonban hangsúlyozta, hogy az alternatív gyógyászat nem egyenrangú a nyugati orvoslással, bár elismerendőek annak gazdag tapasztalatai és ismeretanyaga.

Ennek tükrében érdekes kérdés, hogy ezt Magyarországon is így gondolják-e, vagy megpróbálják a két különböző gyógyászati kultúra egyfajta szintézisét létrehozni. Bárhogy is, ennek a kérdésnek az eldöntése még sok időbe fog telleni.

Források:



Previous Mi a Black Friday és honnan ered?
Next A zene éjszakája

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.