025. május 29-én vehették át oklevelüket a Magyar Tudományos Akadémia új doktorai az MTA székházában.

Idén nyolcvanegy kutató kapta meg, kiemelkedő tudományos munkásságáért, a hazai tudományos élet egyik legrangosabb címét. Freund Tamás, az Akadémia elnöke az MTA doktori eljárását olyan, Magyarországon egyedülálló minősítési rendszernek nevezte, amely minden, jelentőségét csökkenteni hivatott törekvés ellenére különleges értéket képvisel. Beszédében az Akadémia melletti kiállást is kérte az MTA új doktoraitól Freund Tamás.

 
„Olyan korban, amikor ömlenek ránk az álhírek, veszélyes áltudományos okfejtések és féligazságok, szükség van egy biztos és hiteles pontra. Az Akadémia történetének első kétszáz évében ez volt. Biztos pont, a tudomány józanságát közvetítő, egy-egy tudományterület legjobbjait összegyűjtő, egyúttal a nemzeti nyelvet és kultúrát is ápoló intézmény” – mondta ünnepi beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke.

 
Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik. Illetve az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította. Feltétel még, hogy tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora címre pályázó kutatóknak egy tiszta, átlátható, nemzetközi szintű követelményrendszernek kell megfelelniük.

Egyéni pályázataik komplex, független bírálati folyamatban vesznek részt. Az MTA doktora cím garantálja, hogy az azt megszerző kutató tudományos értékeket hozott és hoz létre, és közvetíti ezeket a társadalom számára.

„Az eljárási folyamat az MTA Doktori szabályzata alapján zajlik az első perctől az utolsóig. A szabályzat szigorúan korlátoz minden nem szakmai indíttatású beavatkozást az eljárásba. Ebben nincs helye politikának vagy bármilyen ideológiai szempontnak. Az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás minden lépése szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelet mellett zajlik, akárcsak az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése a megszerzésének feltételeit teljesítő személyeknek” – mondta Freund Tamás.

Az MTA doktora címet 2024-ben megszerzők közül 21-en az élettudományok, 38-an a matematikai és természettudományok, 22-en pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén végzik munkájukat. A 2024-ben címet szerzettek 25%-a nő, 75%-a férfi. Az MTA doktorai vagyis az ilyen címet 2024-ben szerzettek közül 4-en 40 év alattiak. 10-en 41–45, 24-en 46–50, 19-en 51–55, 10-en 56–60 év közöttiek, 14-en pedig 61 év felettiek.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatása ide kattintva olvasható.