Azt bizonyára sokan hallották már, hogy a Földön élő legnagyobb békafaj a Góliátbéka (Conraua goliath).

Neve egyértelműen utal a lény méreteire. De emellett az is különleges benne, hogy csakis Nyugat-Afrika gyorsfolyású folyóiban, vízeséseinek közelében, illetve a vízparti esőerdőkben élő endemikus faj. Több mint 30 cm és több mint 3 kg is lehet, így akkora is lehet, mint egy macska. Ugrásának hossza elérheti a 3 métert. (Ebihala viszont csak akkora, mint más békák ebihalai.) Úgy tartják, hogy ez a kétéltű már a dinoszauruszok előtt is élt. 

Rejtőzködő életet él, amiben márványzöld színe is segíti. Éjszaka a legaktívabb, ilyenkor a folyók mentén keresi a zsákmányt. Bár a fiatal egyedek idejük nagy részét a víz alatt töltik, az idősebb példányok szívesen sütkéreznek a vízparti sziklákon. Ebihalaik csak a Dicraea warmingii nevű vízinövénnyel táplálkoznak, ami szintén csak ezeken a területeken, vízesések és patakok közelében él.

Ezektől az információktól eltekintve, alig ismerjük ezeknek a békáknak a reproduktív viselkedését. 

A többi békafajtól eltérően a góliátbékának nincsen hangzsákja, párjának füttyög, azaz nyitva tartja a száját és hosszú fütyülős hangot ad ki. De ez még mindig nem minden. A legújabb megfigyelések szerint a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az erdőben lakó békák medencék építésével védik meg a fiatal utódokat.

A legtöbb béka a tojásait levelekre, gallyakra, sőt akár magára a földre helyezi. Ám Kamerun nyugati részén, a Mpoula folyó 400 méteres szakaszán, a terepmunka során furcsa látványra lettek figyelmesek a kutatók. Üres mélyedéseket találtak a parti sziklákban, amelyek mentesek voltak levelektől, kavicstól és más törmeléktől. Ezeknek három típusát különböztették meg:

1. Sziklamedencék, melyeket a békák megtisztítottak.
2. Természetes folyóparti medencék, melyet megtisztítottak.
3. Békák által ásott kavicsos folyóparti mélyedések.

Néhány medence ugyan üres volt, de mások tele voltak ebihalakkal, amelyek Góliátbéka-fészkek voltak. Február 27-től május 5-éig összességében 22 potenciális fészket rögzítettek. 19 helyen volt ovális vagy kerek medence (mélységük átlag 9,1 cm, átmérőjük nem haladta meg a 140 cm-t), amelyek közül 14 darab akár 3000 tojást is tartalmazott egyenként. Néhány fészek kialakítása arra utalt, hogy a békák újra felhasználják a medencéket. 

Amikor a kutatók az egyik ilyen fészket egy éjszakán keresztül infravörös kamerával fényképezték, megfigyelték, hogy az egyik szülőt hajnalig óvta a fiatalokat a potenciális ragadozóktól. (A kamerát körülbelül 1,4 m-re a vízszint felett és 3 m-re a fészektől helyezték el.)

Feltételezések szerint a nagyobb hímek ássák ki az akár egy méter széles medencéket, miközben saját testtömegük legfeljebb kétharmadát kitevő homokot és köveket mozgatnak meg. Ráadásul úgy tűnik, hogy néhány béka a megmozgatott anyagokat felhasználja a medencék falainak építéséhez. Ez a lenyűgöző építkezés, plusz az éjszakai őrzés szokatlanul magas szintű szülői gondoskodást jelent. A kutatók szerint ezért is lehet ilyen nagy a béka.

Minél nagyobb a Góliátbéka, annál nagyobb az építkezés és annál nagyobb a védelme a kiszolgáltatott, újonnan kikelő ebihalaknak. Sajnos az ásási viselkedést közvetlenül soha nem tudták megfigyelni. Így még nem világos, hogy melyik nem felel az ásásért, az ebihalak őrzéséért.

Forrás: Taylor & Francis Online