A csillagászatnak kiemelkedő szerepe volt az őskorban és az ókorban.

Alapvető, a túlélést befolyásoló tényező volt. Fontos szerepe volt az időmérésben, a tájékozódásban, sőt közvetlenül befolyásolta a termelést, a vetés és aratás idejének megállapítását. Jelentős hatással volt naptárunk, valamint az időmérés számrendszerének kialakulására is. Így a modern csillagászat egy folyamatos, immár csaknem 4000 éves hagyomány része, amely több kultúrán és nyelven ível át. A régészeti feljegyzések azt mutatják, hogy a csillagászat az egyik első természettudomány, amellyel a korai civilizációk is foglalkoztak, szerte a világon. A szisztematikus csillagászati ​​megfigyelésekről szóló első dokumentált feljegyzések az asszír-babiloniaktól származnak, ie 1000 körül. Lehet-e mai is olyan gazdasági és társadalmi szerepe a csillagászatnak, mint az ókorban?

Két fő oka volt annak, hogy az emberiség tanulmányozni kezdte az égitesteket. Először is, az asztrológusok mindig az égi jelenségek értelmezésével próbálták megjósolni a jövőbeli eseményeket. Másodszor, lehetetlen naptárt létrehozni alapvető csillagászati ​​ismeretek nélkül. Minden naptár elkészítését hosszú, szisztematikus égbolt-megfigyeléseknek kell megelőznie. A naptár pedig szükséges az élet szabályozásához a magasan fejlett kultúrákban. Pontos naptár nélkül nehéz lenne meghatározni a vetés és a betakarítás időpontját, mivel az évszakos időjárási változások a legtöbb területen ehhez túlságosan megbízhatatlanok. A csillagászatnak nagy jelentősége van a navigációban, amely szükséges volt a távoli országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítéséhez.

Ma is érdekes megfogalmazni a válaszokat arra a kérdésre; milyen közvetlen hatásai vannak a csillagászatnak gazdaságunkra vagy társadalmunkra?

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének két kutatója Kereszturi Ákos és Könyves-Tóth Réka, valamint a CSFK főigazgatója,  Kiss L. László is részt vett annak a cikknek a megszületésében, ami erre a kérdésre keresi a választ. Társadalmi, gazdasági haszonnak tekintjük, amikor a csillagászat segítségével sikerül megoldani valamely társadalmi vagy gazdasági nehézséget. Vagy helyes döntést hozni, növelni a jólétet és hasznos innovációt elérni. A kutatók számtalan aspektusát körbejárják a témának, kiemelve, hogy bár fontos lehatárolni a csillagászatot más tudományos és műszaki területektől, ez a határ nem minden esetben egyértelmű. Ráadásul egyre több ma az interdiszciplináris jellegű kutatás is. Tovább nehezíti a számszerűsítést, hogy a következmény esetenként évtizedekkel, évszázadokkal később jelenik meg. Jó példa erre a színképelemzés felfedezése, amely eredetileg csillagászati kutatás eredménye, de később egyéb tudományterületek is hozzájárultak saját fejlesztéseikkel. Valamint használják azt a gyógyszeriparban, anyagtechnológiában is.

A csillagászatban elemzett extrém égitestek és a hozzájuk kapcsolódó fizikai viszonyok sok természeti törvény megismerésében segítenek.

A neutroncsillagok belső szerkezete, a szupernóva-robbanások során lejátszódó folyamatok, vagy a közelmúltban detektált gravitációs hullámok mind a nagy összkép megértésében segítenek. Talán kevesen gondolnak bele, de a távoli csillagok működését szabályozó fizikai törvényszerűségekhez hasonlóan működik a telefonunk, illetve olvasás közben a szemünk és az agyunk is. Csillagászat nélkül talán még ma sem létezne gamma-távcső, sok egymástól távoli rádióteleszkópot összekapcsoló interferometriás technológia, sem a kézben tartott kamerák filmfelvételeinek rezgésmentes stabilizálása. A kutatók kiemelik, a műszaki fejlesztéseknél természetesen nem a csillagászok végzik a technikai megvalósítás nagyobb részét, hanem a velük együtt dolgozó mérnökök és cégek. Azonban ilyen esetekben a csillagászati igények – mint „megrendelő” – nélkül nehezen kezdenének ilyen típusú fejlesztésekbe. A digitális képalkotás, a Big Data kezelése és feldolgozása, a kapcsolódó fejlettebb numerikus algoritmusok sok esetben csillagászati problémák megoldására vezethetők vissza.

Ahogy a bolygók mozgásának ismerete kitisztult az idők során, lehetővé vált a jövőre vonatkozó pontosabb előrejelzések elkészítése. 1769-ben azt jósolták, hogy a Vénusz a Földről nézve áthalad a Nap arcán. Felismerték, hogy ez a ritka esemény egyedülálló lehetőséget biztosít a Naprendszer alapegységének, a Föld és a Nap távolságának meghatározására, feltéve, hogy a világ több állomásáról megfigyelhető. A Royal Society megbízta Cooke kapitányt, hogy a Csendes-óceánon utazzon és a Déli-tengerről figyelje meg ezt az eseményt. Ebből a célból egy csillagászt vitt magával. Cooke ekkor annektálta Ausztráliát. Ma Ausztráliának van a tizenharmadik legnagyobb méretű gazdasága és a tizenegyedik legmagasabb egy főre jutó nominális GDP értéke a világon.

A csillagászati ​​kutatás sarokkövének számító teleszkópok fejlesztése jelentős előrelépéshez vezetett az optikai technológia terén. A zord űrviszonyok új anyagok és mérnöki technikák kifejlesztését tették szükségessé. Mindez olyan fejlesztéseket vont maga után, amelyek a szélsőséges hőmérsékleteknek és sugárzásnak ellenálló űrhajók és műszerek építésének szükségességéből fakadt. Majd számos iparágban alkalmazták őket, javítva a termékek tartósságát és hatékonyságát, a sportfelszerelésektől az autóalkatrészekig vagy a repülőgépek fejlesztéséig. Az összehasonlító planetológia, csillagászatból kialakult területe például lehetővé teszi, hogy a Földet más bolygókkal összehasonlítva tanulmányozzák. Más égitestek légkörének, éghajlatának és geológiai tevékenységének megismerésével a tudósok betekintést nyerhetnek a Föld éghajlati rendszerébe, a légkör összetételébe és a környezeti változásokba. Ez a tudás pedig döntő fontosságú a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem területén.

A műszerfejlesztésen túl a csillagászok által megalkotott programozási nyelvek is hasznosak.

Az IDL nevű, csillagászati célra írt programnyelvet használja például a General Motors, az IRAF nevű, csillagászati képfeldolgozó programot pedig az AT&T telekommunikációs cég vetette be adatelemzési feladatokhoz. Ezekhez hasonlóan sok orvostudományi diagnosztikai módszer, például az MRI és CT technológiai fejlesztésében is kulcsszerepe volt a csillagászati kutatásoknak, adatfeldolgozásnak, képalkotásnak. A csillagászat természetesen nem pusztán felfedezések, új kutatások és technológiák alapja. A kutatók azt is kiemelik, hogy szerintük a csillagászatnak köszönhetően nagyobb az érdeklődés a tudományos területek iránt, hiszen a csillagászat

• ideális eszköz a fiatalok természettudomány felé terelésére,
• pályaválasztási orientálására (és ezzel a műszaki-tudományos szakemberek körének bővítésére),
• oktatáson kívül segít a problémákhoz való hozzáállás fejlesztésében is,
• közreműködik a természet szépségének megismerésében és környezetünk értékelésében. A Földünket könnyebb kontextusba helyezni, jellemzőit értékelni, ha például ismerjük a Mars fagyos
• vagy a Vénusz forró világát.

Az elmúlt évtizedek pszichológiai kutatásai alapján az ember egyik fontos igénye a kötődés. Ilyen állapotban érezzük nyugodtnak magunkat, ilyenkor gondoljuk biztonságban, kényelemben magunkat (ezért kedveljük a megszokott környezetet, lakásunkat, barátainkat, napi rutinjainkat). A csillagászat a kötődés skáláját növeli meg: bemutatja, milyen és mekkora a Világegyetem, és abba hogyan illeszkedik lakóhelyünk, a Föld mint otthonunk.