Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazíliai kövület alapján.

A faj a rejtélyes, kihalt tengeri hüllőcsalád, a tanystropheidae közeli rokona lehet (1852-ben írták le először). A brazil Santa Maria-i Szövetségi Egyetem (UFSM) kutatói azt írták, hogy a hüllők vették át az uralmat a perm és a triász földtörténeti időszak határán, a 250 millió éve végbement tömeges kihalás után, amelynek során a fajok 90-96 százaléka elpusztult.

A legkorábban felbukkant csoportok között volt a hosszú nyakú állatokból álló tanystropheidae család. Életmódjuk ma is rejtélyes, azonban a triász időszakban jól boldogulhattak. A család evolúciójának korai szakaszáról keveset tudni, mivel nagyon kevés maradványuk maradt fenn.

Tiane De-Oliveira paleontológus és kollégái a dél-brazíliai Sanga do Cabral kőzetformáció korai triász időszaki üledékében talált kövület alapján új hüllőfajt azonosítottak. A fennmaradt hátsó láb-, medence- és farokcsontokat más fajok maradványaival összehasonlítva azt állapították meg, hogy az ősi  hüllőfaj a tanystropheidae család legközelebbi ismert rokona.

Az új ősi hüllőfaj az Elessaurus gondwanoccidens nevet kapta.

A név első tagja A Gyűrűk Ura című regényfolyam egyik szereplőjére, Elessarra, más néven Aragornra utal. A megkövült állat hosszú lábai miatt esett rá a választás.

A tanystropheidae család sok kövülete került elő késő triász időszaki európai, ázsiai és észak-amerikai sziklás vidékekről és tengeri üledékből. Az elessaurus dél-amerikai üledékbeli jelenléte arra utal, hogy a csoport talán a déli féltekéről származik. Őseik a szárazföldön éltek azelőtt, hogy a vízi élethez hozzászoktak volna.