Európában az eddigi legmelegebb év 2020 volt, ami 0,4 Celsius-fokkal meghaladta meg a 2019-es év rekordját.

Az adatokat az Európai Unió által finanszírozott, temérdek földfelszíni megfigyelőállomás és számos műhold adataiból dolgozó Copernicus Föld-megfigyelő program kutatói tették közzé. Az Európai Unió Copernicus programjának legújabb jelentése alapján pedig Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára beszélt a klímaváltozásról és annak következményeiről. Tavaly az 1980-2010 közötti referencia-időszak átlaghőmérsékleténél 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb, és ez az érték az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletnél már 1,25 fokkal magasabb. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2018 óta a párizsi klímamegállapodásban meghatározott, 2 Celsius-fokos melegedési határnál is szigorúbb, 1,5 fokos melegedési határ betartását tartja szükségesnek annak érdekében, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit el tudjuk hárítani. Így a melegedés idei mértéke igencsak aggasztó.

Mint Bartholy Judit, az ELTE klímakutatója elmondta, leginkább az északi-sarkvidéki területek és Szibéria melegszik. E régiókban még sohasem tértek el ilyen mértékben az éves átlaghőmérsékletek a sokéves átlagtól. Az átlagnál 3 fokkal magasabb átlaghőmérséklet szinte az egész térségre jellemző, de egyes helyeken 6 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál.

Az északi tajgán soha nem látott mértékben törtek ki erdőtüzek is.

A Copernicus mérései szerint 2020-ban ebben a régióban rekordnak számító 244 megatonna szén-dioxid szabadult fel az elégett növényi anyagokból. A korábbi rekordot itt is a 2019-es erdőtűzszezon jelentette. De 2020 egyharmaddal döntötte meg a csúcsot.

Bár a Covid-19-hez köthető intézkedések egy-egy területen (például közlekedés, repülőgép-forgalom) talán mérsékelték az üvegházhatású gázok kibocsátását, globális szinten a teljes ipari, mezőgazdasági szektor együttes kibocsátása nem csökkent. Így összességében a pandémia miatti lezárások hatása a felmelegedés mértékének csökkenésében nem látható. A lezárások hatása inkább az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjának látványos csökkenésében érhető tetten. Az üvegházhatású gázok megemelkedett légköri koncentrációja az emberi tevékenység hatására alakult ki a 20-21. században. A légkörbe juttatott többlet üvegházhatású gázok koncentrációja – különösen e gázok hosszú légköri tartózkodási ideje miatt – csak lassan csökkenthető. E gázok több évtizedig is a légkörben maradhatnak, így ilyen rövid idő alatt gyökeres változás nem érhető el.

Bartholy Judit szerint az emberiség széles körű és felelős összefogása tehet bármit is a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Hiszen mára már szinte teljes a tudományos konszenzus, hogy a felmelegedés antropogén eredetű, vagyis az emberi tevékenység okozza.

„Ha mi vagyunk felelősek érte, akkor a mi kötelességünk tenni ellene, hogy az utánunk következő generációknak ne egy élhetetlen bolygót hagyjunk hátra – érvelt. – Persze nehéz széles körben megértetni az emberekkel az éghajlati rendszerben zajló folyamatokat s azt, hogy mindannyian tehetünk e folyamatok lassítása, visszafordítása érdekében. Nehéz elfogadni, hogy mindannyian felelősek vagyunk.”

Már a párizsi klímamegállapodással kapcsolatban is nagy volt az aggodalom, vajon betartható-e a 2 fokos küszöbérték. Még inkább igaz ez a köztes IPCC-jelentés 1,5 fokos célkitűzésére. A kutató figyelmeztetése szerint joggal rettenünk meg a 2020-as év 1,25 fokos melegedésétől. Ennek alapján feltehető, hogy az egész bolygót érintő klímakrízis nem az évszázad közepére fog kezelhetetlenül súlyossá válni, hanem akár már néhány éven belül.

Mit lehet tenni?

Drasztikusan csökkenteni kell az elkövetkező 1-2-3 évtizedben az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátását mindenhol a világon. A cél a karbonsemlegesség, azaz a nettó 0 kibocsátás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban nullára kell csökkentetni a légkörbe juttatott szén-dioxid és egyéb antropogén üvegházhatású gázok mennyiségét, hanem a kibocsátás és az elnyelés összegének kell 0-ra csökkennie. Bartholy Judit szerint néhány év alatt minden országnak el kell döntenie, milyen megoldásokkal tudja a leghatékonyabban csökkenteni a saját kibocsátását. Utána pedig végre kell hajtania ezeket a vállalásokat.