Ezen a napon tisztelgünk azok előtt, akik találmányaikkal megkönnyítették életünket és ez a nap bátorítja a fiatal tudósokat, hogy ők is írjanak történelmet.

Zöld színnel: Kiss Zsófia
Fekete színnel: Holcz Csaba

Az ünnep eredete meglepő módon nem Edison vagy Einstein nevéhez köthető, hanem Hedy Lamarréhoz, aki egy osztrák származású színésznő és feltaláló volt. Születésnapjához, november 9-éhez kapcsolódik az Európai Feltalálók Napja. Érdekes adalék, hogy az Argentínában szeptember 29-én megtartott Feltalálók Napjának (Día del Inventor) magyar vonatkozása is van. Ezen a napon született ugyanis az 1940 körül Buenos Aires-be települt Bíró László újságíró – nevéhez fűződik többek között a golyóstoll feltalálása is.

Hazánkban 2008-ban döntöttek arról, hogy minden évben ünnepeljük meg magyar feltalálóinkat, és először 2009-ben, a Magyar Feltalálók Egyesülete 20. évfordulójának alkalmából csatlakoztunk Európához a Magyar Feltalálók Napja ünneplésével. A június 13-i dátum Szent Györgyi Albert „Eljárás jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállítására” találmánya előtt tiszteleg, melyet ezen a napon 1941-ben jelentett be. E jeles napot minden évben megünnepli az egyesület, idén Budapesten, az Öntödei Múzeumban. Az eseményre meghívták az egyesület tagjait és hozzátartozóikat, valamint a magyar feltalálók barátait. Hiába kerestünk, más eseményt a Magyar Feltalálók Napjával kapcsolatban egyelőre nem találtunk semmit, pedig az egyesület honlapján, programajánlókkal foglalkozó weboldalakon és a Facebookon is kutattunk.

Az egyesület honlapja egyébként már önmagában is úgy fest, mintha a 800 rendszeres tagdíjfizető között egyetlen olyan tag sem akadna, aki akár hobbiszinten érdeklődne az informatika iránt. Lehet, hogy meglehetősen kevés anyagi támogatáshoz jutnak, de ez sem elég jó kifogás arra, hogy éppen egy olyan szervezet online felületén nem történt fejlesztés az elmúlt tíz évben, amelynek tagjai pont az innovációk, az újdonságok követését és létrehozását tekintik feladatuknak. A honlapon található meghívó alapján úgy tűnik, hogy az Öntödei Múzeumban megtartott rendezvényen, illetve az utána következő ebéden bárki részt vehet, de a programot mintha inkább csak a MAFE tagjainak és hozzátartozóiknak szánták volna. Kár érte, hiszen egy ilyen ünnep jó alkalmat teremtene ismeretterjesztésre, interaktív oktatásra múzeumok, iskolák bevonásával (bár ez utóbbit valószínűleg hátráltatná az időzítés, mert nemsokára kezdődik a nyári szünidő).

Ezen kívül a díszülés fő témája („Történelmi lecke magyar feltalálóknak”), és főleg a harmadik, „Velünk él a múlt” programpont mellett a szárnyukat próbálgató fiatal tehetségek támogatása, elismerése is legalább annyira fontos lenne. Éppen ezért lennénk kíváncsiak, hogy idén kiket jutalmaznak majd a kitüntetésekkel. Jó nemzetközi példák is akadnak. Thaiföldön egy négynapos programsorozat keretében nemcsak kiállítást rendeznek az érdekes és ígéretes találmányokból, hanem a feltalálók közötti nemzetközi kapcsolatokat és együttműködést is támogatják. Magyar feltalálóink (akár múlt-, akár jövőbeliek) megérdemlik az ünneplést, de mégis úgy tűnik, mintha ebbe nem akarnák bevonni találmányaik „élvezőit”.

Az egyesület elnöke az alapítás óta Dr. Szántay Csaba volt, de élete 89. évében, idén januárban elhunyt. Munkája során kidolgozta például a Cavinton agyi értágító-gyógyszer ipari méretű gyártásának módszerét, de számos egyéb gyógyszer létrejötte, ipari gyártása is az ő érdeme. Eredményeit a Magyar Köztársaság Érdemrendjével, Széchenyi-díjjal, Szent-Györgyi Albert díjjal is elismerték. Mi is sajnálattal értesültünk haláláról, és az is igazán szomorú, hogy január óta – a honlap szerint – nem választott új elnököt az egyesület.

Összességében az egyesület tevékenységei, a Magyar Feltalálók Napjával kapcsolatos rendezvénye sem áll összhangban az alapszabályban megfogalmazott célokkal: „Az Egyesület törekszik arra, hogy a feltalálók a társadalom megbecsülésében részesüljenek […] A MAFE törekszik műszaki kultúránk megismertetésére és megbecsülésére.”

Kollégáim egymással korreferáló cikke sokakban ébreszthet új gondolatokat a témával kapcsolatban. Örülhetünk, hogy van egy egyesület, aki elvileg foglalkozik a magyar feltalálókkal, esetleg képviseli érdekeit. Szomorkodhatunk, mert ez az egyesület jelenleg annyira sem hatékony, hogy mások bevonásával, a társadalom széles körében hirdesse a feltalálók munkájának megbecsülését és fontosságát. Nem hisszük, hogy minden csak a pénzen múlik. Sajnáljuk, hogy a tagság az utóbbi években komolyan megcsappant és eltűnt az a lelkesedés, ami a régi honlapok tartalma alapján komolyabb aktivitásban nyilvánult meg. Sajnálatos, hogy a társadalom sem igényli a tudomány és a mai magyar feltalálók megismerését, hogy nem tudunk igazán büszkék lenni az élőkre. És persze sajnálatos, hogy a feltalálók is nehezen tudnak érvényesülni. A TudományPláza éppen ezért ad egy lehetőséget a fiatal feltalálóknak a bemutatkozásra. Ha Ön ismer olyan magyar feltalálókat, akikről érdemes lenne hírt adni, jelezze nekünk és mi igyekszünk teret adni a feltörekvő feltalálók számára. (A szerk.)

***

Hedy Lamarr

Hedy Lamarr, gyermekkori nevén Eva Maria Kiesler, 1914-ben, Bécsben született és már fiatalon ismert színésznő lett. Apja, Emil Kiesler bankár volt Bécsben. Anyja, Lichtwitz Gertrúd, budapesti zongorista volt. Hedy feleségül ment egy Fritz Mandl nevű osztrák fegyvergyároshoz, aki felkeltette érdeklődését a tudomány iránt. A feltalálónő a vezeték nélküli kommunikáció és távirányítás terén ért el eredményeket. A mobiltelefon, a WIFI és a Bluetooth technológiák alapját ő tette le.