Mi a közös a robotikában, a daganatok felismerésében, az úthálózatok fejlesztésében és a járvány alatti távolságtartásban?

A hangyák, amelyek ökológiailag a legdominánsabb, evolúciósan a legfigyelemreméltóbb rovarok közé tartoznak a bolygón. A hangyák kutatásának, megfigyelésének pedig számos területen hasznosítható eredménye van. Építészek és immunológusok is tanulnak tőlük, továbbá a hazai hangyakutatás több mint 50 éves. Az egyik legrégebbi bázisa a Szegedi Tudományegyetem, ahol vizsgálják a hangyák viselkedését és életfunkcióit is.

Gallé László Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár több mint 50 éve hozta létre hangyakutató iskoláját és kutatók generációit nevelte ki a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén. Jelenleg egy ötfős csoport a legaktívabb képviselője a hazai hangyakutatásnak, akikhez számos további hallgató kapcsolódik. A leginkább karcsú- és vöröshangya fajokkal foglalkozó hangyászokat Dr. Maák István, az SZTE Ökológiai Tanszék adjunktusa vezeti. Szerinte az olyan társas rovarok, mint amilyenek a hangyák, azért különösen érdekesek, mert az emberi társadalmakhoz hasonlíthatóak. Náluk is vannak háborúk, háziállattartás, rabszolgatartás, lázadások, eszközhasználat, és megfigyelhetők az egyedek közötti viselkedésbeli és kognitív képességbeli különbségek is.

A hangyák jó modellszervezetek, nagyon sok szempontból lehet őket vizsgálni.

Egészen a molekuláris szinttől kezdve az ökológiai folyamatokig. Kutatási példaként említhető a hangyavérsejtek különböző fertőzésekre való reagálása vagy a kommunikációjuk. Ez utóbbi főként kémiai alapú és a chc-mintázatnak van kulcsszerepe. Úgy lehet ezt elképzelni, mint a dolgozók felületén lévő vonalkód felismerése. Ez adja a kolónia integritását, ugyanis így a kolóniatagok fel tudják ismerni egymást és eldönthetik, hogy ki az, aki idegen, ki az, akit befogadnak vagy nem.

A laboratóriumban kialakított élőhelyük a fészekből és az aktivitások megfigyelésére kialakított, úgynevezett arénából áll. De nemcsak a kutatók használnak eszközöket, hanem a hangyák is. A mesterséges környezet mellett a hangyákat sokat tanulmányozzák természetes közegükben, amely a bioszféra minden szintjét jelentheti. A náluk alapvető távolságtartás, mint a járványok elleni védekezési forma, a pandémia alatt számunkra is hasznos volt. De ötleteket adnak a robotikának vagy a daganatok felismeréséhez is. A szegedi kutatók részt vesznek a nemzetközi Biodiversa-projektben is, amely az európai vöröshangya fajokra fókuszál. Emellett a klímaváltozással kapcsolatban a hangyák szerepét vizsgálják a szúbogarak kordában tartását illetően. Dr. Maák István csapata főleg a környezeti tényezők változásának hatásait vizsgálja a hangyák szerveződésére és viselkedésére.

A hangyák nagyon fontos és nélkülözhetetlen résztvevői a földi életnek. Jelentőségüket az is jelzi, hogy a bolygón egy időben élő állatfajok közül a legnagyobb össztömeget ők adják.