Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója.

Még alig két éve választották meg Tóth Arnoldot (kis méltatlankodás mellett), aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, most január 31-i hatállyal saját döntése alapján távozik posztjáról. A hírek szerint a volt igazgató nem az intézménymenedzsment, hanem tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

Ezért február 1-jétől átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat.

A múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel Herman Ottó nevét és 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává.

A Herman Ottó Múzeumban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található.

A legnagyobb a régészeti gyűjtemény, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját.

A képzőművészeti gyűjtemény jelentőségét elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remekét tartalmazza. A történeti gyűjtemény gazdag ipartörténeti emlékanyagot tartalmaz, s ehhez közel félmilliós lapterjedelmű adattár csatlakozik a 14. századtól napjainkig terjedő írásos emlékekkel. A néprajzi gyűjtemény nemzetközileg is számontartott része a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyaga.

A Herman Ottó Múzeumban található az egyik legnagyobb vidéki numizmatikai-falerisztikai gyűjtemény.

A Herman Ottó Múzeumot 1985-ben nyilvánította tudományos kutatóhellyé a kulturális kormányzat. A mintegy 40 tudományos szakalkalmazott és az intézményhez kötődő kutatók kutatási eredményeinek közzétételét több rendszeresen megjelenő periodika biztosítja. Tervszerű vásárlások és cserekapcsolatok biztosítják a rendszeres gyarapodását a közel 200 ezer kötetes múzeumi könyvtárban, amelyben fellelhető Gunda Béla és a Wellmann Imre akadémikusok hagyatékai is.

A Herman Ottó Múzeum 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc város önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta az intézményben folyó sokoldalú és magas színvonalú szakmai tevékenységet. 1997-től a Miskolci Egyetem kihelyezett Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének is otthont nyújt a közgyűjtemény. 2017-ben az intézmény videója – 41 versenyző múzeumot legyőzve – megnyerte az Egyesült Államokból öt éve indult Museum Dance Off versenyt. Tette ezt úgy, hogy a múzeum anno elsőként pályázott Magyarországról, illetve Kelet- és Közép-Európából.

A városvezetés megköszönte az igazgató eddigi munkáját, hangsúlyozva a múzeum elmúlt években elért kimagasló eredményeit.