Ahogy tegnapi cikkünkben ígértük, ma olimpiai legeket és magyar büszkeségeket mutatunk be.

Tudta ki a legfiatalabb aranyérmes? És a legelső magyar női olimpikon? Tartson velünk!

Legek az Olimpia történelmében

– A legtöbb Olimpia Európában volt, szám szerint 16. Európán belül London a csúcstartó, ugyanis 3 alkalommal zajlottak ott a játékok.

– A legkaotikusabb Olimpia Párizsban volt, 1900-ban. A versenyzők eltévedtek a maraton közben, a síkfutás pályája egy emelkedőn volt és a többi sportágban részt vevő sportoló is nehézségekkel küszködött, mert nehezen találták meg hol kell versenyezniük és mikor.

– A legfurcsább módon induló versenyző John Pius Boland volt, aki egyéni és páros teniszben lett bajnok, pedig eredetileg csak turistaként járt Athénban és az esemény hírét hallva jelentkezett.

– A legfurcsább jutalom címe az első, 1896-os Olimpiát illeti meg. A sportesemény támogatója, Georgiosz Averoff a lánya kezét és egymillió drachma hozományt ígért a maratoni futás győztesének azzal feltétellel, hogy görög nyeri a futást. A győztes görög lett, de már házas volt.

– Minden idők legidősebb olimpiai résztvevője Oscar Swahn svéd sportlövő, aki 65 és 72 évesen is érmet szerzett az ötkarikás játékokon.

– A legfiatalabb olimpiai aranyérmes mindössze 13 évesen az amerikai műugró Marjorie Gestring lett 1936-ban Berlinben.

– Az újkori Olimpia történetében a férfiak közül a legtöbb aranyérmet Michael Phelps amerikai úszó nyerte, aki összesen 14 aranyéremmel büszkélkedhet. Ebből hatot Athénban, nyolcat a pekingi Olimpián gyűjtött össze.

– Nőként és abszolút csúcstartóként tartják számon az olimpiai bajnok Larissza Latinyina szovjet tornásznőt, aki összesen 18 aranyérmet nyert három Olimpia alatt 1956-1964 között.

Magyar büszkeségeink

– Az első magyar olimpiai aranyérem Hajós Alfréd nevéhez fűződik, aki 100 majd 1200 méteres gyorsúszásban is maga mögött hagyta a mezőnyt a Pireuszi-öböl 12 fokos vízében, 1896-ban.

– A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona tőrvívó volt, aki 1936-ban Berlinben nyert aranyérmet.

– A magyar sportolók legeredményesebb Olimpiája az 1952-es helsinki volt, ahonnan összesen 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel térhettek haza.

– Gerevich Aladár vívó nevéhez több kimagasló eredmény is kötődik. A magyar férfi sportolók közül ő vett részt legtöbb alkalommal Olimpiai játékokon (1936-1960). Összesen hét aranyérmet nyert, így nem túlzás azt állítani, hogy ő minden idők legeredményesebb magyar olimpiai bajnoka. Az utolsót 1960-ban 50 évesen szerezte, ezzel a legidősebb magyar aranyérmes is egyben.

– A női sportolóink közül a legtöbb olimpiai játékon Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt. Öt Olimpián versenyezhetett 1960-tól 1976-ig, nem eredménytelenül, hiszen minden alkalommal dobogós helyezést ért el.

– A legtöbb olimpiai bajnoki cím női sportolóink körében Egerszegi Krisztina úszó és Keleti Ágnes tornász nevéhez köthető. Öt-öt aranyéremmel térhettek haza sportpályafutásuk alatt.

– A világ legidősebb élő olimpikonja Tarics Sándor, aki olimpiai bajnok vízilabdázóként írta be magát a sporttörténelembe 102 évével. 2016-ban májusában hunyt el.