A segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat, mint a képzetlen és a más feladatokra trenírozott családi kutyák.

De az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatából az is kiderült, hogy igazából bármilyen kiképzés kedvezően hat az önállóságra. A szelíd farkasok kitartóbbak, sikeresebbek a táplálékszerzési feladatokban, mint a kutyák. Ezért korábban sokan azt gondolták, hogy utóbbiak „elbutultak” a háziasítás során. De az most is bebizonyosodott, hogy segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat, mint a képzetlen és a más feladatokra trenírozott családi kutyák.

A legtöbb feladathelyzetben nem annak megoldásával foglalkoztak, hanem gazdájukra nézegettek, mintha segítséget várnának tőle. Azóta kiderült, hogy nem butábbak a farkasoknál, csak másféle stratégiát alkalmaznak. Egy kitartóbb és a feladatmegoldásban tapasztalt kutyus hosszabb ideig foglalkozik a számára korábban ismeretlen kihívással, ezért sokkal valószínűbb, hogy végül meg is oldja.

Az ELTE etológusai arra voltak kíváncsiak, hogy a képzetlen és a különböző feladatokra kiképzett ebek feladatmegoldása miben tér el.

Úgy találták, hogy a segítő munkára kiképzett kutyák önállóbban, a feladatra koncentrálva és jóval sikeresebben dolgoztak. Míg a képzetlenebb állatok szociális taktikát alkalmaztak, a gazdára nézegettek a feladat megoldás helyett.

„A teszt során a kutyák egy kereskedelmi forgalomban kapható ügyességi játékból szerezhettek meg jutalomfalatokat, összesen nyolcat. A kutyák eltérő taktikával álltak a feladathoz. Vagy maguk próbálták megoldani a problémát, vagy interakciót kerestek az emberrel. A segítő- és terápiás kutyák voltak a legsikeresebbek, átlagosan három jutalomfalatot szereztek meg, a képzetlenek viszont egyet sem, ők inkább a gazdájukra és a kísérletvezetőre nézegettek” – mondta el Fabricio Carballo, az ELTE vendégkutatója, aki Argentínából érkezett Budapestre, hogy bekapcsolódhasson a hazai kutatásokba.

Gácsi Márta etológus, a mozgássérült-segítő kutyákat képző Kutyával az Emberért Alapítvány vezető kiképzője szerint fontos megemlíteni, hogy az általános képzettség, például az engedelmes vagy az agility vizsgára való felkészülés is sikeresebbé tette a kutyákat a képzetlenekkel szemben. De ez nem volt elég ahhoz, hogy ezek a kutyák elérjék segítő- és terápiás társaik hatékonyságát. Mivel a segítő- és terápiás kutyák a mindennapokban különféle helyekre kísérik el gazdáikat, rutinosan birkóznak meg az új feladatokkal, nyugodtabbak idegenek jelenlétében is.

„A képzettség mellett a tapasztalatnak is fontos a szerepe” – erősítette meg Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője. Mint mondta, az sem kizárható ugyanakkor, hogy egy levizsgázott segítő- vagy terápiás kutyának már veleszületetten vannak kedvező tulajdonságai, amelyek sikeressé teszik a képzését. Például merészebbek, tanulékonyabbak és irányíthatóbbak másoknál.”

Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy mennyivel önállóbbak és kitartóbbak a feladatok során, mint akár a képzett családi négylábúak.