Dudás Levente, a projekt műszaki vezetője azt mondta, hogy a SMOG-1 2018 második negyedévére kapott startidőpontot, de ez valószínűleg tolódik majd.

Bár az eredeti tervek szerint az olasz UNISAT-7 műholddal került volna fel egy Dnyepr rakétával már 2017-ben, ez azonban az orosz-ukrán viszony miatt lehetetlenné vált. Közben három az UNISAT-7 műholdra szerződött cubesat készítő felmondta a szerződést, amitől az olaszoknak a felbocsátás ráfizetéses lenne, így addig nem szerződnek új rakétára, amíg nem töltik be a felszabadult cubesat helyeket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett Zsebi munkanevű kocka nagyon apró, élhosszúsága mindössze 5 centiméter, vagyis a térfogata a nyolcada a 2012-ben pályára álló Masat-1-ének, amely első magyar műholdként 1062 napot töltött az űrben.

A SMOG-1 napelemekkel beborítható felülete mindössze 150 cm². A kis térfogat (125 cm³) és a kis súly (max. 200 gr) a műhold platformján csak egyszerű, kis fogyasztású mérés, kísérlet elhelyezését teszi lehetővé. A fedélzeten rendelkezésre álló kis energia, kis teljesítményű telemetria rendszer alkalmazására ad lehetőséget és a súly, illetve méret korlátokból adódóan csak egyszerű antennák használhatók. A fedélzetre kerülő mérőrendszer, hivatalos EU szakértői vélemény szerint, elsőként a világon a Föld környezetének ember keltette elektromágneses szennyezését (elektroszmog) méri a tv-adók sávjában (470-860 MHz). Helyzetstabilizálást nem alkalmaz, csupán a műhold pörgését csillapítja nagy hiszterézis veszteségű anyag. Megvalósítása, a Masat-1-hez hasonlóan egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók együttes munkájával történik. 

Mint említettük, a SMOG-1, ahogyan arra a neve is utal, rádiófrekvenciás szmogot, szennyezettséget mér majd a digitális földfelszíni televízióadók frekvenciasávjában.

Célja egy globális rádiófrekvenciás szennyezettségi térképet alkotni a bolygóról. A tervek szerint beszkennelik a földfelszínt, majd meg tudják mondani, hogy az adott földrajzi terület fölött elhaladva milyen frekvencián milyen jelszinteket bocsátott az ember a világűrbe, azaz mennyire szennyeztük a környezetünket.

Jelenleg a SMOG-1 földi tesztelése zajlik. A műholdból két példányt is gyártottak, hogy ha az űrben valamilyen probléma merülne fel, a Földön modellezni tudják, miként reagál az eszköz egy adott megoldásra.