A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli. A szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb (38-51 cm testhosszú, 89-113 cm-es szárnyfesztávolságú), erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. A Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként fordul elő. A kontinensek közül egyedül az Antarktiszon nem találhatjuk meg. 

A hímek mintegy egyharmaddal kisebbek a tojóknál. A nemek színezetében nincs komoly eltérés. Az öreg madaraknál a fejtető, a tarkó és a szem alatti széles barkó fekete, utóbbi messziről is jól látható a fehér pofafolttal és torokkal keretezve. A hát, a vállak, a szárnyfedők és a farktollak sötét palaszürkék, utóbbiakon sötétszürke keresztsávok találhatók, a szárnytollak feketések. Az öreg madarak alsótestének alapszíne a fehértől a halvány vörösesen át a narancsszínűig változhat, a begytájékon cseppszerű, ettől lejjebb, az alsó farkfedőkön és a gatyán keresztsávozással. A fiataloknál a felnőttek palaszürke felső oldali és barkószínezetét barnásfekete helyettesíti, a pofafolt és a torok sárgásfehér, az alsótest pedig fehér helyett vörhenyes sárga, sűrű, hosszanti, fekete mintázattal.

Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is. Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és seregély méretű madarak.

Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, komoly gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt „a sólyom” a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan. Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 és 500 000 közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban is stabilnak tekinthető.

A vándorsólyom, a többi sólyomhoz hasonlóan, nem épít saját fészket.

3-4 tojását többnyire sziklapárkányok, épületzugok talajára, más ragadozómadarak és varjúfélék fészkeibe rakja. A kotlási idő, melyben mindkét szülő részt vesz, 28-29 nap. A fiókák 6-7 hetes korukban válnak röpképessé, de a szülők néhány hétig ezt követően is etetik, illetve vadászni tanítják a fiatalokat.

Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos kövén volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett nálunk a vándorsólyom. Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik. (A videó nem magyar felvétel.)

Hazai viszonylatban jelenleg a szigeteletlen oszlopokon történő áramütés jelenti a legnagyobb problémát, amely más fajokra is veszélyt jelent. A fészkelő párok zavarása a másik probléma, amely esetenként a fészkelés meghiúsulásához vezethet. A sólymok szándékos elpusztításának nyomaival pedig, elsősorban azokon a területeken találkoztunk, ahol a hobbi célú galambászat és a galambok versenyeztetése nagy népszerűségnek örvend. A természetes veszélyeztető tényezők között a rókát és az uhut lehet megemlíteni, amelyek esetenként képesek kiszedni a fiókákat, vagy az öreg madarakat is a fészekből. Egyébként a faj védelmében világszerte tevékenykedő szakemberek a IV. Nemzetközi Vándorsólyom-védelmi Konferencia keretében Budapesten tanácskoztak 2017. szeptember 27 – október 1. között.

Az év madarához kapcsolódva az egyesület rajzpályázatot is hirdet, amelyre február 14-ig lehet nevezni kézzel készült, eredeti, A4-es méretű alkotásokkal. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó adatait.

Papíron, bármilyen technikával készült alkotással részt lehet venni a pályázaton.
Pályázati kategóriák: óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, felnőtt.

Pályázni 2018. február 14-ig lehet a következő módon:

• csak egyénileg lehet pályázni
• a kézzel készült eredeti alkotásokat postán kell megküldeni (az alkotást nem tudják visszapostázni!).
• Végleges méret A4-es legyen (kerettel együtt is!), a rajz hátoldalán legyenek feltüntetve a pályázó adatai.
• A pályamű beküldésével úgy tekintik, hogy a törvényes képviselő beleegyezését adta a pályázaton való részvételhez, kiállításon, illetve interneten való megjelenítéshez.
• Óvodák, iskolák a rajzokat együttesen is elküldhetik.
• Feltüntetni a következőket szükséges minden pályamunka esetén: pályázó neve, életkora, nevezési kategória, szülő neve, telefonszáma, lakcíme, e-mail címe.

Hova kell küldeni a pályázatot?

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
1536 Budapest Pf. 283
A borítékra rá kell írni: „A vándorsólyom”

Díjak, eredményhirdetés:

Minden kategóriában a 3 legjobb pályázatot díjazzák.
Óvodás, alsó tagozatos kategóriában valódi hanggal rendelkező plüssmadarat adnak ajándékba, míg a többi kategóriában természetismereti könyvet. Valamint minden nyertes ezen felül egy madárhangos CD-t is kap ajándékba.
A nyerteseket e-mailen vagy telefonon és a www.mme.hu oldalon tájékoztatják.
Az eredményhirdetésre 2018. február 23-án kerül sor.