A sungit egy természetes, szén alapú ásvány, strukturált kristályrács szerkezettel.

Eredete rejtély, geológiai korát több mint kétmilliárd évre becsülik valószínűleg szerves üledékekből alakult ki. A szénszerű, grafithoz hasonló szerkezetű, ásvány fullerén szerkezetű. A fullerének az elemi szén 1985-ben felfedezett és előállított mesterséges módosulatai. A fullerének meghatározott, páros számú (60, 72, 84 stb.) szénatomból álló „szénmolekulák”. A leggyakoribb fullerénmolekula hatvan szénatomot tartalmaz. Harold Kroto, Robert Curl és Richard Smalley volt az, aki 1996-ban kémiai Nobel-díjat kapott a fullerének felfedezéséért, bár létezésüket Eiji Osawa, a Toyohashi Műszaki Egyetem kutatója már 1970-ben megjósolta. A fullerének nevüket Richard Buckminster Fuller építészről, a geodéziai kupola feltalálójáról kapták. Egyébként a tudósok sokáig azt hitték, hogy a szénnek csak néhány allotrop módosulata van: gyémánt, grafit, amorf szén. Ehhez társultak később a nanocsövek és a fullerének.

A rejtélyre visszatérve. Az eredetét tekintve mondják vulkanikusnak, szerves üledékből kialakultnak és meteorit eredetűnek is; a legelvadultabb az a nézet, hogy az ásvány a Phaethon bolygó maradványa.

A fullerénekben minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsolódik, molekuláikat kizárólag öt- és hattagú gyűrűk építik fel. Csak páros számú atomokból felépülő kalitkák képződhetnek, és az ötszögek száma mindig 12.  Különösen stabilak azok a szerkezetek, melyekben minden ötszöget hatszögek vesznek körül. Például a C60 molekula pontosan olyan alakú, mint a futball-labda. Állítólag a természetben fulleréneket kizárólag a sungitban találtak eddig. A sungit csak viszonylag későn kezdte el érdekelni a tudósokat. Nevét a karéliai Sunga faluról kapta, ahol először fedezték fel. Az egész világon csak Karéliában bányásszák.

Adatok a sungitról

• Karéliában több, eltérő fizikai tulajdonságú sungit lelőhelye van.
• Színe, a kémiai összetétel függvényében, lehet fekete, szürkés, hamuszínű, és más szürkés árnyalatú.
• Sűrűsége:  1,5 – 2,4 g/cm³
• Keménysége: 3-3,5
• Porózussága 10% alatt van.
• Vegyi ellenálló képességgel, fagyállósággal és nagy kopásállósággal rendelkezik.
• A sungit nem ég.
• Kémiai összetétele igen széles skálán mozoghat.

Tudományosan igazolt tény, hogy megfelelő összetételben a sungit valóban tisztíthatja a vizet a veszélyes szennyező anyagoktól, a radioaktív elemektől vagy az elektromágneses sugárzástól.

De a bányászott anyag, azaz sungit és sungit között is különbség van. Az egyik tisztíthat, a másik akár szennyezhet is. Sőt azt sem szabad elhinni, hogy egy kis darab sungit megvéd a radioaktív sugárzástól.

A kohászatban, a vegyiparban, az orvostudományban, de napelemek és rakéták építésénél, katonai, elektronikai célokra és számítógépgyártás esetén is használják. 

A fullerén-molekula és a mikroszkopikus méretű (0,7 nm) átmérő orvostudományi kísérletek és távlatok előtt nyithatja meg a lehetőséget. A tudósok azt feltételezik, hogy ezek a molekulák képesek létrehozni egy mechanikus akadályt a vírusok terjedésekor a fertőzött és az egészséges sejtek között. De belső radioaktív izotópokkal bíró, vízben oldható fullerénvegyületeken alapuló rákellenes szerek létrehozásáról is van már szó. Egy ilyen hatóanyag bejuttatása a szövetbe lehetővé teszi a tumor által érintett sejtek szelektív aktivitását, megakadályozva azok további szaporodását. 

Az is tudományosan igazol, hogy felgyorsítja a különböző betegségek kezelését, és megkönnyíti egy személy pszichofiziológiai állapotának gyors helyreállítását a stressz és a fizikai erőfeszítés után.  

A sungit történelme

Oroszországban az ásvány élő szervezetre gyakorolt hatásáról az állatok megfigyelése után kezdtek el először beszélni.

Első hivatalos említése a XVII. század elején Marfa Ivanovna (Xenia Sesztova) száműzött grófnő nevéhez fűződik, aki az Onyega vidéki Tolvuja kolostorban töltötte száműzetését és epilepsziás rohamai voltak. A helyi parasztok megmutatták a grófnőnek a csodálatos gyógyító erővel bíró „fekete kövön fakadó forrást”, amelynek vizével ők is kúrálták magukat. A víz segített a grófnőnek meggyógyulni, később fia is született. Az újszülött – Mihail Fedorovics Romanov – a cári dinasztia alapítója lett, amely több mint háromszáz éven át vezette Oroszországot. A grófnő emlékére a csodás hatású forrást „a grófnők kulcsa” névre keresztelték.

A víz csodás hatásáról csak sokkal később, száz év múltán tettek újra említést, amikor 1714-ben I. Péter alapított a környéken rézolvasztót. A történet szerint, az egyik súlyos betegségtől szenvedő munkás, egy forrást talált, amelynek vizétől három nap alatt meggyógyult. Ahogy I. Péter tudomására jutott az eset, megparancsolta, hogy vizsgálják meg a forrást, amelynek vize egy sungit mezőn folyt át.

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a víznek „hatalmas ereje” van, jó a vérszegénységre, skorbutra, vizesedésre, a máj betegségeire és még sok más kórra. A víz csodás hatását tapasztalva, I. Péter utasítást adott, hogy a forrás közelében építsenek üdülőt, amely az első oroszországi üdülőhely lett, Marsi vizek néven. Amikor a kő antiszeptikus hatása, I. Péter tudomására jutott megparancsolta katonáinak, hogy hordjanak magukkal egy darab jáspiskövet (sungit). A vizes kulacsba tett kődarab segítségével a katonák friss, megtisztított vizet nyerhettek.

A Poltavai csata idején, amelyre 1709 igen forró nyarán került sor, a víz források kivirágoztak, és a vizek nem voltak veszélytelenek az emberek egészségére. A svéd hadseregben gyakoriak voltak a mérgezéses gyomorbántalmak, ám az orosz seregben alig voltak olyanok, akiknek gyomorbaja lett volna. Úgy tartják, hogy a sereget a tömeges megbetegedéstől épp a jáspiskő mentette meg.

1910-ben a háromszáz éves Romanov-ház tiszteletére tartott ünnepségek keretében építettek cölöpökből egy faházat„a grófnők kulcsa” forrás helyén.

Az üdülő a XX. század harmincas éveiben kelt új életre, Visnyevszkij munkásságának köszönhetően. Ő szervezett egy expedíciót a marciális vizek vizsgálatára, amely megerősítette azok különleges gyógyító tulajdonságait. Az üdülő helyreállítását azonban megzavarta a háború.

Minden más, amit írnak nem egzakt mérésekkel és nem tudományos alapokon, hanem empirikus észleléssel történt megfigyelés. Ami nem zárja ki a hatékonyságot, de annak ellenkezőjét sem.

Amit kipróbáltunk, hogy az általunk beszerzett sungit eredetiségét igazoljuk az az elektromos vezetőképesség tesztelése volt. Az általunk beszerzett termék kiállta a próbát, soros kapcsolásban felvillantotta az elemlámpa kis villanykörtéjét.

Forrás: Karimov-Kibeka: Sungit csodakő