Ha nem tudja milyen játék a teqball, akkor is jól figyeljen, mert 2024-re olimpiai sportág lehet.

A játékról azt mondják, hogy magyar fejlesztésű. Mi más lehetne? Magát a sporteszközt már 2013-ban védjegyoltalom alá vették, így a története nem is olyan új. Bár sokan úgy tekintenek rá mint egy új futballalapú sport, amely mind a profi focisták, mind az amatőr sportbarátok számára alkalmas a technikai tudás, a koncentrációs készség és az állóképesség fejlesztésére. Tökéletesíti a levegő-levegő játékot, fejleszti a döntéshozatali képességet, továbbá azt is, hogy az úgynevezett első érintés tökéletesebbé váljon. Ha valaki már hármat tud dekázni, akkor bizonyos szinten Teqballozni is tud, és nemtől, kortól függetlenül bárhol, bármikor játszhat, kültéren és beltéren egyaránt.

A sporteszköz egy speciálisan meghajlított asztal (hossza 3 m, szélessége 1,7 m magassága 90 cm a háló legmagasabb pontjával együtt), amelyen nem csak képességeket lehet fejleszteni, hanem egy ellenféllel a Teqball asztal másik oldalán máris űzhetünk egy könnyen megtanulható és látványos sportot.  Ami a labdarúgás legtisztább válfaja, mivel a játékosok között nincs fizikai kontaktus. Ezáltal az ütközésekből, durva belépőkből származó sérüléseket teljesen ki lehet zárni egy mérkőzésen, vagy az edzés során. Ráadásul a szabályok szerint az asztalt sem lehet megérinteni! Összességében tehát ezt mondhatjuk, hogy ez a játék nem a szerencséről szól, itt mindig a jobb játékos győz.

Játszhatják ketten (egyéni), hárman (francia páros), négyen (páros), vagy többen is (a pingpongban forgóként ismert játékhoz hasonlóan). Teqball Smart asztalok lehetővé teszik az egyszemélyes játékot és edzést is.

A Teqball játszható a nagypályás futballban használt labdatypeskal (hivatalos és ajánlott méret az 5-ös). Bár a játékosok maguk is alkothatnak szabályokat, a hivatalos Teqball-szabályok a hivatalos honlap írói szerint nagyon egyszerűek. Azért nekünk lennének kérdéseink, mert egy angolul is minimum húsz oldalon rögzített szabályhalmaz és a honlapon talált ellentmondás, miszerint az ellenfelet és az eszközt/asztalt nem lehet megérinteni szabály után rögtön az van, hogy egymás után ugyanazzal a testrésszel nem lehet megérinteni az asztalt nem igazán a jól dokumentált szabályokra és az egyszerűségre utalnak. Na, de ne akadjunk fönn a szabályokon!

A Teqball ötlete az egyik társalapító Borsányi Gábortól származik, a másik társalapító Gattyán György üzletember, aki nyilván a pénzt is meglátta a dologban, míg a harmadik társalapító Huszár Viktor Dénes, aki ért a technikához és a műszaki háttérhez.

Az alkotók egy olyan jövőről álmodtak, amelyben a Teqball olimpiai sportágként szerepel,

ezért kellemest a hasznossal összekötve alapon, meg nem erősített értesülések szerint, nem régen Gattyán György a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaival egyeztetett Bangkokban a Teqball olimpiai sportággá tételéről.

A SportAccord konferencián bemutatkozó FITEQ (Nemzetközi Teqball Szövetség) és a a magyar fejlesztésű Teqball hatalmas érdeklődést kapott. A Budapest pavilon és a FITEQ standnál megmozgatták
a delegáltakat és Fürjes Balázs kormánybiztos, illetve a Teqball világbajnok nagykövete, Christian Karembeu is eszmét cseréltek a sportág és Budapest kapcsolatáról.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaival folytatott megbeszélés tartalmáról az érintettek titkolóznak, de minden bizonnyal a sportág olimpiai programba való felvételéről is szó volt. Az alapítók ugyanis többször kinyilvánították, hogy mielőbb az olimpiai sportágak között akarják látni a magyar fejlesztést.

A SportAccord egyébként egy esernyő szervezet, amely az olimpiai és nem olimpiai sportágakat, a sporthoz kapcsolódó más szervezeteket, illetve a multisport események szervezőit foglalja magába. A SportAccord eredete egészen 1921-ig vezethető vissza, Paul Rousseau, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) főtitkára akkor indítványozta, hogy legyen egy olyan sportszövetségi szervezet, amely kedvezőbb pozícióból folytathat párbeszédet az olimpiai bizottsággal.