Tudunk-e segíteni a mentők kiérkezéséig? – A Mentőalapítvány országos mentésismereti felmérése


Tudunk-e segíteni a mentők kiérkezéséig? – A Mentőalapítvány országos mentésismereti felmérése
Olvasási idő: 3 perc

Mentőt hívni talán egyszerű feladatnak tűnik, de vajon éles helyzetben is higgadtak tudunk maradni?

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) a Szép Mentés! teszt keretében 14 000 embert kérdezett meg, hogy kiderítse, mennyire talpraesettek a magyarok, amikor segélyhívást kell indítaniuk a mentők felé.

Mentők – Kit, mikor és hogyan kell felhívni?

112-es segélyhívószámot mindenki ismeri, gondolhatjuk, és valóban. Az Alapítvány szerint az elmúlt évek kampányai sikeresek voltak, hiszen a lakosság jól szerepelt az alapvető témákban. A kitöltők tudják, melyik számon kell hívni az életmentőket, a legtöbben pedig helyesen nyújtanának részletes tájékoztatást a bekövetkezett eseményről és annak helyszínéről, ami lényeges a mentők munkájának segítésében.

Fontos, hogy mindig elmondjuk, hány sérült van, milyen állapotban vannak, továbbá, hogy megadjuk nevünket és telefonszámunkat is. Figyeljünk oda arra, hogy a számunkra egyértelmű dolgok másoknak nem mindig azok! – adjunk a mentők számára instrukciókat a helyszín megtalálásához, tájékoztassuk őket annak megközelíthetőségéről.

Biztató eredmény, hogy 10-ből 9 ember a mentők értesítésén túl a segítségnyújtást is megkezdené azok kiérkezéséig. Akik így válaszoltak, bizonyára tudják, hogy nem csak magukra számíthatnak, hiszen szükség esetén a mentésirányító vonalban marad, hogy a laikusokat instrukcióival segítse az elsősegélynyújtásban. Egyre többen ismerik és használják is az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő Applikációját, melyen keresztül nemcsak értesíthetjük a mentőket, hanem a személyes információk kitöltésével segíthetjük saját ellátásunkat.

Húzódjunk félre a kocsival, ha meglátunk egy mentőt! De merre is?

A válaszokból az is kiderül, hogy még a magabiztos sofőrök is pánikba eshetnek, amikor közeledik feléjük egy szirénázó mentőautó. Fontos emlékezni arra, hogy nem mindig az út jobb oldalára kell félrehúzódni! 10-ből majdnem 7-en tudták jól, hogy az autópálya belső sávjában haladva balra, a külsőben jobbra kell lehúzódni, három vagy többsávos úton pedig annak a sávnak a szabadon hagyására kell törekedni, amelyben a mentőautó halad. Sokan sajnos egyszerűen csak megállnának ott, ahol vannak, pedig ezzel a cselekvéssel teszik a legrosszabbat: nem segítik a mentő haladását, hanem akadályozzák azt.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke összefoglalta, mit tehetünk ilyenkor azért, hogy a lehető legjobb közlekedési opciót nyújtsuk a mentők számára:

„Legcélszerűbb halszálka formában elengedni a mentőautót, az út két szélső oldalára húzódva. Ha pedig bizonytalannak érezzük magunkat egy ilyen szituációban, a legjobb tanács, amit adhatunk, hogy ne kapkodjunk, ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, és főleg ne késztessük hirtelen fékezésre a megkülönböztető jelzést használó járművet. Figyeljük a többi autóst, és igazodjunk hozzájuk, így adva utat a segítségnek!”

Újraélesztés defibrillátorral – a laikusok is használhatják?

Az OMSZA 2020-ban indította el a Ne parázz, sokkolj! nevű kampányt. Ezzel szeretné felhívni a figyelmet a nyilvánosan elérhető defibrillátorok használatára, melyeket laikusként is alkalmazhatunk újjáélesztés során, hiszen csak követnünk kell a gép utasításait. A kampány sikerét mutatja, hogy a tavalyi felméréshez képest idén jelentős előrelépés történt: 10-ből 8 ember tisztában van azzal, hogy mire való egy defibrillátor, 10-ből 7-en pedig helyesen is használnák a készüléket.

„Fontos, hogy merjünk cselekedni, amikor megtörténik a baj, hiszen az első 3-5 perc a legkritikusabb hirtelen szívhalál esetén, és ilyenkor az esetek döntő többségében csak egy laikusra számíthat a bajbajutott. Percenként tíz százalékkal csökken a túlélés esélye, ezért nem érdemes tétlenkedni. Defibrillátor használatával többszörösére növelhetjük ezt az esélyt, ezért ilyen szituációban azonnal kérjünk meg valakit a közelünkben, hogy menjen és keressen nyilvános defibrillátort.” – teszi hozzá dr. Czakler Éva.

„Most akkor nyomkodjam, vagy defibrizéljem?” –kérdezi Bala (Csuja Imre) az OMSZA humoros oktatófilmjében. A felmérés szerint ebben sokan bizonytalanok. Mindössze a következőket kell megjegyezni: hívd, nyomd, sokkolj! Hirtelen szívhalál esetén először mentőt kell hívni, majd azonnal el kell kezdeni a mellkaskompressziót. Ha van segítőnk, kérjük meg, hogy próbáljon szerezni egy defibrillátort a környékről, amit aztán azonnal üzemeljünk is be.

A mentésismeret értékelése a MeTI mutatóval

Az OMSZA egy mutatószámmal értékeli a lakosság felkészültségét, amely a felmérés eredményeiből, a kérdésekre adott helyes válaszokból számolható ki. 2021-ben a Mentésügyi Tájékozottsági Index (MeTi) értéke a tízből 8,6 lett. Dr. Czakler Éva szerint:

„Ez biztató eredmény ugyan, és örülünk, hogy több kérdésre is 90% feletti volt a helyes válaszok aránya, de a számok mögé nézve azt látjuk, hogy vannak területek, ahol még van hová fejlődnünk.”

Ne feledjük, az újraélesztés napja október 16!



Previous Mobilalkalmazással az eltűnő víz nyomában
Next Előtérben a gyémánt körkivágó

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük