A német csótányok megállíthatatlanok


Bekövetkezhet az a nap, amikor a csótányok legyőzhetetlenekké válnak.
Olvasási idő: 2 perc

Bekövetkezhet az a nap, amikor a csótányok legyőzhetetlenekké válnak.

Vagy legalábbis az egyik, a német csótány (Blattella germanica), vagy más néven a muszkabogár. Egy új tanulmány szerint ezek a lények olyan régóta elterjedt városi kártevők, amelyek teljes egészében emberi környezetben élnek. Ráadásul egyre inkább ellenállnak mindenféle kémiai rovarirtónak. (Az asztma kialakulásának egy nagy részében jelentős szerepet játszanak a csótányok az USA alacsony jövedelmű családjainak gyermekei körében.) 

Nem minden rovarölő szer egyforma. Némelyik árt az idegrendszernek, mások a külső vázat támadják csak változó mennyiségű ideig kell kint hagyni őket. De mára sok rovar, köztük a csótányok, legalább egy leggyakrabban használt rovarirtó szerrel szemben ellenállóvá váltak. Ráadásul a csótányok csak körülbelül 100 napig élnek, így az ellenállás gyorsan fejlődhet és a leginkább rezisztens csótányok génjeiket átadják a következő generációnak.

A német csótányok ellenállásának 6 hónapos tesztelését a kutatók három különböző telephellyel több lakóházban Indiana és Illinois területén végezték. A populációkat három különböző inszekticiddel szembeni rezisztencia-szintre vizsgálták (abamektin, bórsav és tiametoxam). Az egyik kezelés során mindhárom szert használták, egyiket a másik után, 3 hónapon keresztül mielőtt megismételték volna a ciklust. Egy másik kezelés során hat hónapon keresztül a rovarölők keverékét használták. Végül pedig egy olyan forgatókönyv is volt, amikor csak azt a kémiai anyagot használták, amellyel szemben a választott populáció egész idő alatt alacsony ellenállást mutatott.

A különböző kezelésektől függetlenül a csótánypopulációk többsége nem csökkent az idő múlásával. 

Ez akkor is igaz volt, ha a kutatók egyszerre több rovarirtószert használtak fel. Ez azt sugallja, hogy a csótányok gyorsan fejlődő ellenállást mutattak mindhárom vizsgált vegyi anyaggal szemben. A csótányok fejlődése nem tisztázható további genetikai vizsgálatok nélkül. Ha a feltételezések helyesek, akkor ez a széles körben lehetetlenné teszi a csótányfertőzések hatékony kezelését csak egyfajta kémiai rovarirtókkal.

A kutatók azt mondják, hogy úgynevezett integrált kártevőirtást kell használni, amely magában foglalja a csapdák felállítását, a szennyeződések, kosz eltávolítását a felületekről és a vegyszeres kezelések melletti az apró gonosztevők összegyűjtését. Ez ma már egyébként is egyre jobban előtérbe kerül, mert sok esetben korszerű és környezetkímélő módszer. Az Integrated Pest Management (IPM) lényege, hogy a korábbi, sokszor megelőző jellegű és széleskörű irtószeres kezelések helyett a folyamatos ellenőrzéseket helyezik előtérbe. A megfelelően hatékony ellenőrzés végzéséhez a korábbinál nagyobb felkészültség és több biológiai szakismeret szükséges. A nagy területekre kiterjedő, széleskörű és nagy mennyiségű irtószer-alkalmazás helyett pedig csak az esetenkénti és a minél kisebb területre szorítkozó irtószer-kijuttatást helyezik előtérbe.



Previous Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem
Next Vírusok okozzák a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladást Afrikában és Ázsiában

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.