UNIVERZUM
a világ, ami körülvesz minketMagyar űrfizikusok a Science legújabb számában
A Rosetta Plasma Consortium az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével a világon elsőként követte nyomon egy üstökös magnetoszférájának kialakulását. A Science-ben megjelent cikk magyar szerzői Németh Zoltán és Szegő Károly – közölte az MTA. A Rosetta űrszonda a napközeli maximális aktivitás időszakáig kíséri a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Kezdetben a napszél (a Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás) áthatol az üstökös …
Japán Hello Kitty-t küldi az űrbe
Hello Kitty lesz Japán nagykövete és egy kormány által finanszírozott feladatot teljesít majd az űrben. A projekt elindítása Shinzo Abe japán miniszterelnök lépése annak érdekében, hogy a rózsaszín orrú fehér cica elősegíthesse a high-tech ipar és a gazdasági mérnökök számának növekedését. A négy centiméter magas Hello Kitty figura a Hodoyoshi-3 műhold fedélzetén tartózkodik. A műhold …
Kereskedelmi űrkikötő Nagy-Britanniában?
A világűrbe induló járatok kikötőjének 2018-ra kellene elkészülnie a tervek szerint. A nyolc lehetséges helyszín között hat skóciai, egy walesi és egy angliai is van – jelentette be Robert Goodwill brit légiközlekedési miniszter a Farnboroughban rendezett nemzetközi repülőgépipari szakvásáron. Az űrkikötő emberekkel induló missziók és kereskedelmi műholdak, sőt űrturisták forgalmát is bonyolítaná. A skót partokon fekvő …
Az Apollo-11 történelmi Holdra szállása – 10 titok
2014. július 21-én volt az Apollo-11 Holdra szállásának 45. évfordulója. Az első alkalomé, amikor emberek jártak a Holdon. Az Apollo-11 űrhajó és legénysége, Neil Armstrong, Edwin Eugene Aldrin, Jr. (Buzz Aldrin) és a Michael Collins 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9:32-kor szállt fel a Kennedy űrközpontból, Cape Canaveralból. Sokan cáfolják, sokan nem hiszik, de azért …
A Rosetta űrszonda elérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst
Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta …
Az ősi élet jeleivel lehet tele a Hold
Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …
A világűr leghidegebb pontja
A természetben előforduló leghidegebb hőmérsékletet 1995-ben fedezték fel, egészen pontosan a Bumeráng-köd belsejében, mely a Kentaur csillagképben található, gázból és porból álló felhő. Fizikusok megállapították, hogy a hőmérsékleti skálának is létezik alsó határa, mely az abszolút nulla fok, azaz -273,15°C (azaz, -459.67°F). Teljesen mindegy, milyen mértékben hűtünk le valamit, annak hőmérséklete soha nem érheti el …
A Proton-M hordozórakéta katasztrófája
Csendes beletörődéssel vették tudomásul az oroszok, hogy május 16-án este megint mellélőttek, és így a legújabban felküldeni próbált Proton-M hordózórakétájuk mellett mostmár az űrkutatásuk is mélyrepülést vett. A sikertelen rakétaindítások már-már megszokottá váltak Oroszországban, az újabb Proton-M hordozórakéta felrobbanása azonban az egész orosz űrkutatásra katasztrofális hatással van – vélte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapban …
Befejeződött az első kínai bioregeneratív kapszula tesztelése
Az első kínai bioregeneratív kapszula 105 napos tesztelése során három önkéntes élt a zárt kabinban és evett laboratóriumi körülmények között termesztett zöldségeket, illetve rovarokat. A kísérlet zárónapján, 2014. május 19-én egészségesen tértek vissza a hétköznapi életbe – adta hírül a kínai média. Ez volt Kína első olyan tesztje a „Holdpalota 1” elnevezésű 500 köbméteres egységben, amelybe …
Újabb fúrások a Marson – dolgozik a Curiosity
Idén újabb fúrást végzett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója a Curoisity. Utoljára majdnem egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Ezek után elhagyta az akkori tartózkodási helyét, és több mint öt kilométert tett meg annak érdekében, hogy az eredeti kutatási program elsődleges célját, a Gale-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegyet elérje. …
Marosvásárhelyről megy szonda a sztratoszférába
Május 13-án először bocsátanak fel a Székelyföldről a sztratoszférába tudományos műszeregyüttest – közölte a kísérlet összehangolását végző Csegzi Sándor fizikus, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója. A kísérlet szervezője elmondta, hogy a héliummal töltött ballon kosarában a hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy …
Cseresznyefa az űrből
Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …
Új észlelés az ősrobbanás utáni inflációval kapcsolatban
Az ősrobbanást követő „infláció” elméletét támasztja alá a gravitációs hullámok újabb közvetett bizonyítéka, amelyet a Déli-sarkon lévő rádióteleszkóppal észleltek – méltatta a hét elején nyilvánosságra hozott felfedezés jelentőségét Frei Zsolt asztrofizikus. Az ősrobbanás elmélete szerint univerzumunk 14 milliárd évvel ezelőtt elkezdett tágulni, nagyon forró, sűrű és hatalmas nyomású anyaga szétfröccsent, ennek következtében sűrűsége, nyomása és hőmérséklete …
Petra csillagászati naptár is volt
Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. „Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – …
A NASA 715 új bolygót fedezett fel a Kepler űrteleszkóppal
A Kepler űrteleszkóp segítségével 715 új bolygót sikerült felfedezni a Tejútrendszerben – jelentette be szerdán az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Soha ilyen nagy számú bolygó felfedezéséről nem számoltak be még és a CNN hírtelevízió tudósítása szerint is korábban csak mintegy 1000 bolygót sikerült azonosítani a galaxisunkban. Az újonnan megismert, összesen 305 csillag körül keringő bolygó közül …
Elfogyó hold
Hozzászólások
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi