1979 óta minden évben szavazhatunk Magyarországon az év madarára.

A program, amelyet az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) indított, célja felhívni a figyelmet a megválasztott állat védelmére. Idén az erdei fülesbagoly a szavazatok 48%-ával aratott dicsőséges győzelmet az Uráli bagollyal (17%) és a Füleskuvikkal (35%) szemben, megnyerve a szakértők és a lakosság szívét.

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) Magyarország leggyakoribb bagolyfaja. A világ minden kincséért sem hagynák itt hőn szeretett hazánkat, ezért télen nem vonul, sőt ebben az időszakban még az északabbi területekről is érkeznek egyedek a lakott településekre beköltözve. 1995-2002 között 6500-12 000 erdei fülesbagollyal büszkélkedhettünk. (Azóta nincs elegendő adat arra vonatkozóan mennyivel változott az állomány.)

A tudomány és a bölcsesség szimbóluma

Ennek az oka, hogy az Európai kultúrát nagyban befolyásoló görög mitológiában Pallasz Athéné (bölcsesség istennője) szent állata a bagoly volt. Úgy hitték a madár hatalmas narancsvörös szemei belelátnak a dolgokba, nincsenek előttük titkok. Talán azért is mered két tollfüle a feje tetején az égnek, mert döbbenetes miket láthat az emberek fejében.

A zömök bagoly, egyébként vékony, keskeny testét sűrű, fatörzsre emlékeztető tollazat fedi. Ez kiválóan el is rejti. Az egyébként minden titkot ismerő bagoly maga a rejtély. Annak érdekében, hogy fenntartsa ezt a sejtelmes látszatot, a nevével ellentétben nem kedveli a nagy, zárt erdőket. Legkedvesebb élőhelyei a kis erdőfoltok, folyók árterei, parkok és végül a társadalmi sztereotípiáknak megfelelően az öreg temetők.

Régen úgy tartották róla, hogy az éjszaka uraként őrzi a másvilág kapuit, védelmezi a holtakat.

Ha valaki olyan „elvetemült”, hogy az este félhomályában a temetőbe merészkedik és a sírok közt lépdelve nyikorgó, sipító hangot hall, ami úgy hangzik, mintha a szomszéd édes kutyája a legújabb csipogó játékát harapdálná, ne ijedjen meg. Valószínűleg csak a fülesbagoly társalog az ükapánkkal. Az ausztráliai hiedelemvilág szerint a denevérek a férfiak, a baglyok a nők lelkei. Más kultúrák, úgy gondolták, ott jelennek meg, ahol valaki gyászol, így segítve az elválást. De sokan úgy hiszik, hogy akkor is előkerül a bagoly, ha az életünkben valamilyen változás fog bekövetkezni. Meglehet, a régiek tudtak valamit, amit mi mára elfelejtettünk. De az is lehet, hogy csak bizonyos jelenségeket magyaráztak történetekkel.

Akárhogy is, ez a misztikus madár a mi gondjainkra van bízva.

A sokszor varjúfészkekbe is beköltöző madár gyakran esik vadászok puskájának áldozatául, de nagy számban ütik el őket autók, kamionok és vonatok is. Sokuk éhen hal a hideg, téli, időszakban, mivel a lehullott hó elrejti előle zsákmányait, nem tud vadászni. Annak érdekében, hogy megelőzzük ezt az értelmetlen halált  mi is tehetünk valamit.

Az erdei fülesbagoly számára építhetünk „speciális etetőket”, úgynevezett egérvárakat akár a kertünkben is. Ennek célja odacsalni a közelben élő egereket és pockokat. Elkészítéséhez egy fák közelében lévő üres helyre, körülbelül 60 db téglára, némi száraz levélre vagy szénára, néhány deszkára és 10 db tetőcserépre van szükség.

Ha vigyázunk az erdei fülesbaglyokra, akkor talán azt is biztosítjuk, hogy az erő és a mágia, amelyet a bagoly megtestesít, körforgásban maradjon. Így a túlvilág kapui nem maradnak őrzők nélkül, de ha más nem, akkor szerezhetünk egy-egy jó napot magunknak vagy gyermekeinknek, akik csillogó szemekkel rácsodálkozhatnak a fákon megbújó tüneményes erdei fülesbagolyra, a 2020. év madara pályázat győztesére.