Megoldás a nukleáris hulladékok kezelésére?


problémát a jóval hosszabb felezési idejű anyagok évezredes távlatban is biztonságos elhelyezése jelenti
Forrás: rdreview.jaea.go.jp
Olvasási idő: < 1 perc

Az SZTE vezetésével nemzetközi konzorcium jött létre a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás kidolgozására.

A tudománytörténeti jelentőségűnek beharangozott magyar-francia-amerikai intézményközi együttműködés projektjét a magyar kormány nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.

Az együttműködés világszerte kiemelt jelentőséggel bír, mivel a nukleáris hulladék kezelése meghatározó az emberiség jövője szempontjából. A nukleáris hulladék kezelésében speciális kihívást jelent a hosszú élettartamú komponensek tárolása. A néhány 100 évnél rövidebb felezési idejű anyagok esetében ez megoldottnak tekinthető. A problémát a jóval hosszabb felezési idejű anyagok évezredes távlatban is biztonságos elhelyezése jelenti, ennek módja lehet az úgynevezett P&T (partitioning and transmutation) eljárás. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul.

Az alkímiát idéző, de működőképes transzmutáció ötlete nem új, már évtizedek óta ismert, hogy ezzel az eljárással a radioaktív hulladék kezelése lényegesen könnyebbé válik. A gyakorlati alkalmazást azonban lényegében lehetetlenné teszi, hogy a szükséges neutron nukleáris reaktorokban, vagy gyorsítók segítségével állítható elő. A kulcskérdés tehát az, hogy kifejleszthető-e egy lényegesen olcsóbb, egyszerűen kezelhető neutronforrás. A 2018-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gerard Mourou egy olyan javaslatot dolgozott ki Toshiki Tajimával közösen, amely ezt az akadályt lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással küszöbölné ki. A gyakorlati megvalósítás akár tudománytörténeti áttörés is lehet.

A számítógépes szimulációk szerint a demonstrációs kísérletek eredményes elvégzésére a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszere kínálja a legjobb esélyt. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a transzmutációhoz szükséges lézeres neutronforrás kifejlesztését nemzeti kutatási programként három évre, összesen 3,6 milliárd forinttal támogatja. A projekt sikeres megvalósítása érdekében egy nemzetközi konzorcium létrehozására, munkájának koordinálására kapott megbízást a Szegedi Tudományegyetem.

Megoldás a nukleáris hulladékok kezelésére?



Previous Tudományos élmények Debrecenben
Next Szöveges feladatok és megoldások

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három + 11 =