A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét.

A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint megmondható, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak.

Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, ha ők azt szóban elmondják nekünk, de kutyáink erre sajnos nem képesek. A magyar tudóscsoport által nemrégiben kifejlesztett (humán gyógyászatból és kutatásból átvett) technológiának köszönhetően lehetővé vált nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ilyen módon rögzített agyhullámokból megtudhatjuk, hogy a kutyák feldolgozzák-e, és ha igen hogyan, azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kutatók képesek lennének álombeszámolókká alakítani a kutyák agyhullámait, de azt a világon először sikerült kimutatni, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét.

„Eredményeink bebizonyították, hogy új vezényszavak tanulása után a kutyák alvás alatti EEG spektruma megváltozik (ebben az esetben a kutyáknak az Ül és Fekszik akciókhoz kellett angol vezényszavakat társítaniuk a már ismert magyar vezényszavak helyett)” magyarázza Kis Anna, a tanulmány első szerzője. „Pontosabban szólva ez azt jelenti, hogy a non-REM alvás (amelyet gyakran hívunk mélyalvásnak) alatt megnőtt a delta aktivitás (a lassú agyhullámok aránya), és csökkent az alfa aktivitás (a gyors agyhullámok aránya)” teszi hozzá Bódizs Róbert, alváskutató. Ez arra utal, hogy a tanulást követően mélyebben alszanak a kutyák, amely eredmény párhuzamba állítható mindazzal, amit az emberek esetén az alvásról és a tanulásról tudni lehet. Már korábban is számos kutya-ember párhuzam volt ismert a viselkedés szintjén, hiszen több mint egy évtized kutatásai támasztják alá, hogy a kutyák sok tekintetben humán-analóg szociális és kognitív képességekkel rendelkeznek.

Azonban ez az első alkalom, hogy bizonyítást nyert, ezek a párhuzamok a memóriakonszolidáció és az alvás alatti agytevékenység szintén léteznek.

Ráadásul a történet ezzel nem ér véget: nemcsak hogy megváltozott a kutyák agytevékenysége a tanulást követően, de az egyes egyedek EEG spektruma összefüggésben állt azzal, hogy alvás után mennyire emlékeztek a tanultakra. „A tanulás nagyon fontos része a kutyák életének, és tudjuk, hogy a kutyák nagyon sikeresen tanulnak akár az emberek utánzásáról akár új szóbeli utasítások elsajátításáról van szó” mondja Gácsi Márta, etológus, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Jelen eredmények arra utalnak, hogy a kutyák esetében is van tényleges kapcsolat a tanulás és az alvás között. Ez természetesen nagyon fontos mind a munkakutyák képzése szempontjából, mint minden olyan gazdának, aki tanítani akarja a kutyáját. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek pusztán az első eredmények ezen a területen, valószínűsíthető hogy a különböző tanulási helyzetek, és az ezekhez tartozó memóriakonszolidáció, más és más módon áll kapcsolatban az alvással.