Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, ami egy kulcsfontosságú lépés a faj megóvása érdekében.

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter 2017 február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté. Így 2017. március 8-ától a délvidéki földikutya fokozottan védett állat, éppen ezért védelmet élvez közvetlen élőhelye és a körülötte lévő természeti terület is. A 114 hektár kiterjedésű területen a jelenlegi állapot megőrzése a cél, azaz az értékes gyep és a különböző állományalkotó fajok megőrzése.

A délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) föld alatti járatokban közlekedő, teljes sötétségben és vakon élő emlős állat. Tájékozódását és kommunikációját a talaj rezgése segíti. A legritkább emlősfajok közé tartozik, a világon összesen három helyen fordul elő mintegy 6-700 egyedszámban. Ebből kettő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén található. Baján és részben Kelebia-Ásotthalom térségében, a harmadik helyszín a szerbiai Vajdaságban van. A bajai helyszín jelentőségét az adja, hogy jelen pillanatban ez a világ egyetlen olyan védett területe, amit kifejezetten a délvidéki földikutya-faj megmentésére és védelmére hoztak létre. A jelenlegi ismeretek szerint a legnépesebb egybefüggő délvidéki földikutya-populáció él itt, a kelebiai állomány ugyanis több kisebb részre tagolódik. A bajai állomány életképességét bizonyítja, hogy egyedszáma már felfedezése óta is jelentősen gyarapodott.

2013 tavaszán egy nem túl jó minőségű fotó alapján merült fel annak a lehetősége, hogy talán délvidéki földikutyára leltek az egykor katonai lőtér területén. Az elmúlt négy évben pedig már tudományos kutatások is igazolták, hogy a földikutya három ismert populációja közül a legnagyobb Baján található, a területen 321 példány él. A bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület eredetileg ipari fejlesztési célokat szolgált volna, de sikerült olyan kompromisszumos megoldást találni, amelyet minden érdekelt fél elfogadhatónak tartott. Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója szerint a kijelölt terület döntőrészt természetvédelmi célokat szolgál, de napelemparkként is funkcionál majd.