Dunwichi horror a Marsról – hallgatható a vörös bolygó zenéje!

Olvasási idő: 2 perc

2018. november 26-án landolt a sokat emlegetett Mars bolygó felszínén az InSight (szabadfordításban: Bepillantás) névre keresztelt NASA űrszonda.

Célja, hogy szeizmikus mozgásokat vizsgáljon a vörös bolygó (Mars) vonatkozásában. Ennek apropóján tette közé 2019-ben az amerikai űrügynökség a szonda által felvett zajokat. Az űrkutatásbeli különlegességből, techtonikai mozgásokra következtetnek a tudósok.

Az InSight eszköztárában három olyan fontos műszer is helyet kapott, amivel a szakemberek vizsgálódhattak!

A Seismic Experiment for Interior Structure (SEIS) nevű szeizmométer méri a marsrengések okozta rengéshullámokat, meteorit behatásokat vagy egyéb felszíni mozgásokat, vibrálásokat, amelyeket a bolygó atmoszférája kelt.
A The Heat Flow and Physical Properties Package (HP3) nevű műszer működése hasonló, mint egy óriási hőmérőé: 5 méter mélyen lefúr a felszín alá, hogy megmérje a bolygó hőmérsékletét.
A Rotation and Interior Structure Experiment (RISE) rádióműszer megméri a Mars északi sarkának ingatagságát, miközben a Nap ,,tolja és húzza” a pályáján. Ez segít a tudósoknak meghatározni a Mars magjának méretét és összetételét.

A teljes InSight űrszonda, mindhárom műszerével, valamint napelemeivel. Forrás: mars.nasa.gov

Ezzel a három eszközzel a misszió feladata, hogy a kapott adatokból, fizikai és geológiai számításokat felhasználva pontos következtetésekre jussanak a Mars felszínét, földrajzát tekintve. Leginkább egy honfoglalás előtti pillanathoz lehetne hasonlítani a küldetés célját. Azonban a felfedezések nem csak a jövő útját kövezik ki, hanem saját kőzetbolygónk múltbéli keletkezésének kérdéseire is választ adhat. Ezt foglalja keretbe a két fő cél: a Mars keletkezésének és tektonikus jeleinek megismerése.

Amit eddig tudunk, hogy a SEIS 2019. április 6-án észlelte az első rengést. Ezzel bebizonyosodott, hogy létezik a Marson szeizmikus aktivitás, igaz alacsony mértékben. Ebből következtetnek a tudósok arra, hogy a bolygónak nincs olvadt fémmagja. Éppen ezért felülete nagy valószínűséggel egyetlen merev kéregből állhat. A hőmérsékletváltozás miatt bekövetkező bolygótérfogat-csökkenés, csakúgy, mint a szeizmikus adatfeldolgozás, további adatot igényel. Eközben évek telhetnek el, hiszen a műszerek adatátvitele 38-350 megabit között váltakozik naponta, miközben a viharok akár hónapokra felfüggeszthetik az adattovábbítás lehetőségét.

A misszió a munkavégzés közepette nem várt felfedezést tett és küldte haza azt a Földre.

Az InSight ugyanis a ,,parancsa” értelmében minden szeizmikus mozgást rögzít a Marsról, akár azt is, amit egy hanghullám vált ki. A hangot egy légnyomás-érzékelő szenzor, valamint a szeizmométer együttesen rögzítette. A a szélfúvást rögzítették, ahogyan a levegő átfújt a légnyomás-érzékelő panelei, majd az űrszonda napelemei között. A számítások szerint 16-24 km/órás szelet vett fel az egység.

A 2019-es hangfelvételt nemsokára további 100 észlelése követte a Marsról. A kutatók szerint ebből 21 lehet szeizmikus eredetű. A NASA által felvett szélfúvás zajaiban észrevehető a marsszél, marsrengés, illetve a robotkar által keltett zaj is.