Bár a kutyák és a macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bontható.

A kutyák életszakaszai a kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor. Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát is.

A várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma (az az időtartam, ameddig a szervezet nem szenved súlyos vagy krónikus betegségektől) azonban a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika.

Az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte.

Az egyik ilyen meglepő tény, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események (gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés) hosszútávú negatív hatásokkal járhatnak a kutya későbbi egészségére nézve.

Egyre több a túlsúlytól szenvedő kutya

Az életkor és az aktivitás változásával a kutyák tápanyagszükségletei megváltoznak, csakúgy mint az embereknél. Jelenleg az Egyesült Királyságban a kutyák 60% túlsúlyos vagy kövér, ami 20%-kal több, mint 2007-ben, és szorosan követi az emberek körében is gyorsan terjedő elhízást. Sokan nem megfelelően, például ételmaradékokkal etetik a kutyájukat, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy a kutyának kevés mozgás mellett, illetve idős korában megváltozik a kalóriaszükséglete.

„Óriási probléma az is, hogy a gazdák nem ismerik fel időben, vagy nem ismerik el, ha kutyájuk hízni kezd” – mondja Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője. A túlsúly megállapításának egyik módja különböző testkondíció skálák használata, ahogy a lenti ábra is mutatja. A túlsúlyosként vagy kövérként kategorizált kutyák (az ábrán 4-es és 5-ös kategória) nagyobb eséllyel szenvedtek egészségügyi problémáktól a 3-6 és a 8-10 éves korcsoportokban. Körükben gyakrabban fordul elő a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, vizeletvisszatartási zavarok, valamint légzési elégtelenség. Ennek következtében a túlsúly mára a kutyák egészségét veszélyeztető legkomolyabb rizikófaktorrá lépett elő.

Egészségesebbek a keverékek?

Régóta fennálló vita kutyaszeretők és szakértők körében egyaránt, hogy van-e különbség a fajtatiszta és a keverék kutyák között e téren. „A keverékeknek gyakran hosszabb várható élettartamot tulajdonítanak, aminek okaként a nagyobb genetikai változatosságból fakadó jobb ellenállóképességet szokták megemlíteni. Azonban az újabban közölt eredmények árnyalják ezt a képet. Úgy tűnik, hogy bizonyos betegségek a fajtatiszta, más kórképek pedig a keverékek körében fordulnak elő gyakrabban” – említi Szabó Dóra, doktorandusz.

Az ELTE mostani kutatása szerint a magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Ráadásul a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik. Tehát ebben a magyar mintában valóban a keverékek bizonyultak egészségesebbnek.

Ahogyan nem könnyű azt észrevenni, hogy kutyánk lassanként felszedett néhány kilót, a kor előrehaladtával zajló viselkedésbeli és élettani változások is sokáig észrevétlenek maradhatnak. Még nehezebbé teszi az alkalmazkodást, hogy a folyamat egyedenként nagymértékben eltérhet. Az „idős”, „öreg”, „szenior” kutya teljesen szubjektív jelzők, amelyeket mindenki másként értelmez. Jelen vizsgálatban az idős kutyák gazdái gyakrabban számoltak be egészségügyi problémákról, nem megfelelő kondícióról, valamint a kutyák gyakrabban álltak gyógyszeres kezelés alatt is. Az idős kutyák között többségben voltak a kanok és az ivartalanított kutyák, kevesebb időt töltöttek gazdájukkal közös tevékenységekkel, valamint nagyobb valószínűséggel éltek át traumatikus eseményt életük során.

Hogyan befolyásolják a traumák a kutyák későbbi egészségi állapotát?

Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszútávú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át (amely annyira megviselte őket, hogy az mind a mai napig hatással van a viselkedésükre), nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. Milyen események lehetnek különösen megrázóak egy kutya számára? A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (pl. születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak. Az ELTE kutatóinak eredményei hasonlóak az embereknél feltárt összefüggésekhez, ahol a gyermekkorban átélt traumatikus élmények komoly negatív hatással bírnak a szellemi és fizikai egészségre a későbbiekben is, ráadásul ez a hatás még jobban felerősödik, amennyiben a gyereket több traumatikus esemény is éri. Az ismételten átélt, extrém stresszel járó élethelyzetek a stresszhormon szint emelkedéséhez, az immunrendszer csökkent működéséhez és felgyorsult öregedéshez vezethet.

Az, hogy a magyar mintában felmért kutyák ilyen nagy része átél traumatikus eseményeket, azt jelenti, hogy még bőven van dolgunk. Fontos, hogy tájékoztassuk a (leendő) gazdákat arról, hogy mekkora hatása lehetnek ezek az eseményeknek a kutya egészségére és jóllétére, valamint hogy miképp lehet lecsökkenteni a leggyakrabban előforduló ilyen események veszélyét a felelősségteljes kutyatartás szabályainak betartásával – emeli ki Lisa Wallis, a Frontiers in Veterinary Sciences-ben megjelent tanulmány első szerzője.