Hogyan élhetünk hosszú ideig egészségesen? A kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes startupok máris lendületbe hozták az egészségügyipar szereplőit.

Eredményesen zajlott a Digital Health Summit, a digitális egészségügy jelenével és jövőjével foglalkozó első hazai konferencia. A szinte már sci-fik világát idéző megoldások azt mutatták, hogy a területen a korábbinál is jelentősebb fejlődés várható.

Európa egyik legrégebbi mentőszolgálata a mienk. A lakosság bevonásával tervezett és a Vodafone-nal közösen fejlesztett applikáció viszont máris javított a mentési szolgáltatások eredményességén. Emellett mesterséges intelligencia használatával és Üzleti Intelligenciával (BI) foglalkozó partnerek közreműködésével alkottak speciális algoritmusokat, amelyek elemzik a statisztikai adatokat, előrejelzik a mentések szükségességét és optimalizálják az útvonalakat.

A Novartis brand erősítésének része a digitalizáció nyújtotta lehetőségek kihasználása és a kétirányú információáramlás. Ezért fejlesztették ki az „Alia” nevű chat-botot, amit a jövőben valódi személyi egészségügyi asszisztenssé szeretnének felépíteni.

A rendelkezésre álló operatív adatok és a kinyerhető információk mennyisége és minősége kapcsán robbanásszerű fejlődés várható.

Az adatmennyiség növekedése indokolttá teszi az adatbányászat, mesterséges intelligencia és big data processing eszközök bevetését, amelyek a terápiák fejlődéséhez is nagyban hozzájárulhatnak. Az egészségügyi szolgáltatások minősége is nagyban függ attól, hogy a szükséges adatok milyen formában állnak rendelkezésre. Az Omron Healthcare a betegségek megelőzése és felismerése kapcsán nyújt szolgáltatásokat.  Az egészségügyi állapotfigyelési eszközök, azaz a hőmérsékletmérők, vérnyomás-monitorok, lélegeztető készülékek terápiás felhasználásának tapasztalataiból megszerzett adatok elemzése azt mutatja, hogy a dinamikusan áramló egészségállapot adatok és az abból levont predikciók növelik az egészségesen eltöltött idő hosszát, ami társadalmilag és gazdaságilag is jelentős hasznot jelent.

Az Ekso Bionics vállalat által fejlesztett exo-szkeleton rendkívül jól láthatóvá teszi az egészségügy jövőjét, és kézzelfoghatóan mutatja meg a távlatokat, a további lehetőségeket. A technológia képességei lehetővé teszik, hogy egy mozgássérült ember minimális külső segítséggel képes legyen felállni, járni és visszaülni a székébe. Hagyományos módon ez a feladat 2-3 szakember aktív beavatkozását igényli. Az Ekso Bionics futurisztikus robotvázaiba olyan megoldásokat építettek be, amely továbbítja az orvosokhoz az eszköz által összegyűjtött adatokat, akik így személyre szabottan tervezhetik meg a terápiás gyakorlatokat. Az 5G hálózatok megjelenésével az egészségügyi szektor még jelentősebb változások elébe néz, hiszen a távdiagnosztikai megoldások és a távsebészet is elterjedtebbé válhatnak.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztésével kapcsolatban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az EESZT bátran nevezhető az évezred eddigi legjelentősebb állami egészségügyi projektjének. A megvalósult platform új alapokra helyezte az adatáramlást és biztosítja az adatok és folyamatok gyors, hatékony elérhetőségét. Ez ráadásul egy nyitott kezdeményezés; jelenleg már több mint száz fejlesztő partnerrel működnek együtt és szívesen fogadják további startupok jelentkezését, akiket az együttműködés mellett pályázatok és források biztosításával is segíteni tudnak.

Az egységes adatrendszer megalkotásával Magyarország megtette az első és legfontosabb lépést és ezzel máris kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből.

Az EESZT fejlesztése jelentős népegészségügyi kérdés és jelenleg a legfontosabb, hogy a helyenként már használt mesterséges intelligencia alapú diagnosztikai döntéstámogató rendszerek országos szintűvé váljanak. Sokan  megpróbálnak lépést tartani a lakosság egészségügyi információigényével és nagy hangsúlyt fektetnek az adatfeldolgozás és az abban alkalmazható MI algoritmusok fejlesztésére, ami a prognosztizálás javítása miatt elengedhetetlen. Rövid határidőn belül a privát szereplőknek is csatlakozniuk kell a központi adatrendszerhez. Csak így lehet sikeres és egységes az egészségügyi paradigmaváltás.

A fő kérdés, hogy képes-e meghallani a gyógyszeripar a betegek igényeit és mennyire képes ezeket megválaszolva hozzájárulni az egyéni életminőség javuláshoz. A gyógyszercégek új versenytársakkal szembesülnek. Míg a tech óriások és a startupok pedig egyre többféle megoldást kínálnak az egészségügyipar kihívásaikra, a kényelmetlen folyamatok javítására. Ma már számos kedvezményezés a páciensek felől érkezik, amelyekre jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a piaci szereplőknek. Ha a gyógyszercégek meg akarják őrizni piaci pozíciójukat a betegszintű adatok felé fordulás lesz a kulcs. Ennek érdekében új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat az ökoszisztéma szereplőivel, új partnerségeket kell kialakítani.

A digitalizáció semmit sem ér, ha nem tájékoztatjuk azokat, akik igénybe vennék annak eredményeit, ezért nem értik, hogy számukra pontosan milyen értékeket, előnyöket biztosítanak a szolgáltatók. Az egyenetlen szakmai színvonal és a rosszul kommunikált vagy üzletileg befolyásolt információk egyaránt komoly károkat okoznak a gyógyulni vágyók és a szolgáltatók számára. A páciensek sajnos ma nem a tartalomra figyelnek, döntéseiket a csomagolás, a forma és a reklámok alapján hozzák meg. A jól pozicionált gasztroblogger vagy fitneszedző ma akkor is fel tudja venni a versenyt a képzett orvos társadalommal, ha egyébként semmi nem támasztja alá az általa hirdetett üzeneteket.

Az egészségügyi adatok nem csupán a szolgáltatóknak jelentenek értéket,

ráadásul a személyes, érzékeny adatok védelméről gondoskodni ma már kiemelt törvényi kötelezettség. Az egészségügyi digitalizáció kapcsán kardinális kérdést jelent a biztonsági kockázatok kezelése. A kibertámadások rendszeresen érintik az egészségügyi szektort. Ugyanakkor a gyors és hatékony reagálások arra utalnak, hogy az iparág már érti és kezeli a kapcsolódó feladatokat. Az Európai Unió egyértelmű irányelveket hozott létre, amelyek tartalmazzák a kötelezettségeket, az azonosításhoz szükséges szabályokat, illetve az információbiztonsági követelményeket. Ma már kötelező bejelentést tenni adatvédelmi incidens esetében, ugyanakkor fontos volna a megfelelő súlyú bírsággal élni, hogy minden szereplő komolyan vegye feladatát. Hiszen egy rossz helyre küldött e-mail, vagy jogosulatlanul közölt információ a szokásos incidenseknél nagyobb kárt tud okozni.

Aktuálisan a mesterséges intelligencia jelenti a legizgalmasabb területet. Itt van esély arra, hogy a lehetőségeket leginkább kihasználják a fejlesztők, szolgáltatók. Nem önmagában az innováció izgalmas, hanem az, amit kereskedelmi értékké lehet belőle konvertálni. Illetve maga az ember, aki ezt képes megvalósítani. A befektető nem feltétlenül gyógyítani akar, hanem elsősorban pénzt keresni. Nem a világ problémáját kell tehát megoldani, hanem egy vevőét! Ha az utóbbi sikerülhet, akkor talán az előbbire is van esély. A közép-kelet európaiaknak van egy nagy előnye. „Minket eleve úgy neveltek, hogy forráshiány van, ezért a projekteket is olcsóbb, szellemesebb, innovatívabb megoldásokkal oldjuk meg”.

A hagyományos egészségügyi modellhez képest az új technológiák alkalmazásával lehetővé válik a valóban személyközpontú megközelítés elterjedése. A költségmodellek sajnos nem mutatják minden esetben a valódi helyzetet. Az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik az egészségre fordított összeg, mégis csökken a várható élettartam. Az EU-ban 2008 óta viszont stagnál a költségszint, s mégis tapasztalhatók változások. Alapvetően az „emberi magatartással” van a legtöbb baj. Az életmódot érintő kockázatok kapcsán folyamatosan növekszik a halálesetek száma, ami fontos figyelmeztetés! Az embereket kell tehát minél szorosabban bevonni az egészségtermelés folyamatába. Csak így lehet hatékonyabb az iparág által generált eredmény, azaz csak így élhetünk hosszabb ideig egészségesen.