Az ortodox karácsony böjtjén a szerb sajtó nem csak az ünnepi készülődéssel foglalkozik.

Hétfőn nagy teret szenteltek egy most nyilvánosságra hozott történelmi levélnek, amely több mint egy évvel az I. világháború kitörése előtt már a háború előkészítéséről szólt.

A levelet Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina osztrák katonai kormányzója 1913. május 28-án, vagyis 13 hónappal a világháború kitörése előtt írta Leon von Bilinskinek, az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminiszterének. Létezéséről eddig sokan nem tudtak. Akik viszont ismerték a tartalmát, azért hallgattak róla, mert az nem illeszkedett bele a hivatalos elbeszélésekbe – vélik szerb történészek.

A szerbiai közszolgálati televízió hétfői híradójának beszámolója szerint a levél eredetije a második világháborúban tűnt el a szerbiai országos levéltárból, egy másolata viszont fennmaradt. Miroslav Perisić, a levéltár igazgatója kiemelte, ez a dokumentum nem csak azért jelentős, mert felfedi a bécsi háborúpárti körök szándékait, hanem a szerbek, horvátok és muszlimok iránti hozzáállásról is tanúskodik.

Miroslav Jovanovic történész szerint a szarajevói merénylet,

amelyben Gavrilo Princip meggyilkolta az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot, nem volt döntő jelentőségű, csupán indokként szolgált az I. világháború kitörésére. A felelősséget pedig Szerbiára és a mögötte álló Oroszországra tudták hárítani. Emlékeztetett rá, hogy az első világháborúban 1914 és 1918 között a történészek szerint 9 millió katona és 5 millió civil halt meg.

A levél tartalmát a Politika című szerb napilap ismertette. Eszerint Potiorek 1913. május 28-án azt írta: „legfontosabb feladatunknak azt kell tekintenünk, hogy néhány év alatt szisztematikusan felkészüljünk egy elkerülhetetlen, nagy háborúra”. A folytatásban a az I. világháború okait is felsorolja a katonai kormányzó, külön kiemelve Szerbia helyzetét.

Végzetes tévedés lenne azt hinnünk (…), hogy Szerbiából megbízható barátot tudunk csinálni. Amennyiben a mostani helyzetet nem használjuk ki arra, hogy Szerbiát veszélytelenné tegyük azáltal, hogy a monarchiával egyesítjük, legalább gazdasági-, vám- és katonai egyezmény keretében, feltétlenül számíthatunk arra, hogy a jövőben az az állam nyíltan és megkeseredetten az ellenségeink oldalán fog harcolni – olvasható a levél átiratában.

Miroslav Jovanović történész szerint az Osztrák-Magyar Monarchiának több oka is volt arra, hogy Szerbia ellen háborút indítson. Például, hogy visszaállítsa „megkopott” nagyhatalmi státusát, bizonyítsa Németország iránti elkötelezettségét vagy rendezze a monarchiában élő délszláv népek helyzetét. Ez utóbbi kérdésben ugyanis Szerbiát tartották a legnagyobb zavaró tényezőnek.

Arról is írt Potiorek, hogy Horvátországban normalizálni kell a helyzetet. Mert nem engedhető meg, hogy Zágráb behódoljon Belgrádnak, az ugyanis még nagyobb veszéllyel járna. Ehelyett Zágráb ellensúlyként kell, hogy szolgáljon.

A levelet a Történelmi füzetek című kiadványban jelentette meg az Andrić Intézet.

A tudományos cikkeket tartalmazó lap ötlete nagyrészt Emir Kusturica filmrendezőtől származik. Ő az I. világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából dokumentumfilmet is készít az eseményekről és Gavrilo Principről. A rendező hangsúlyozta, a merénylő Gavrilo Princip saját hazájában gyilkolta meg a megszálló „rasszista, antiszemita” Ferenc Ferdinándot. A gyilkossággal pedig „visszaélt a történelem, és a szerb nép üldözésére, valamint a háború kirobbantására használták fel”.

Az első világháború századik évfordulója alkalmából Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is számos rendezvényt, tanácskozást, könyv- és filmbemutatót tartanak az idén.