A Lánchíd Budapest egyik jelképe „születésnapja” nem is olyan régen november 20-án  volt.

Az országgyűlés az 1836. évi XXVI. törvénycikkben intézkedett az első állandó magyarországi Duna-híd építéséről. De az azt megálmodó Széchenyit, és annak tervezőjét nem hívták meg az átadóra. A főváros ikonikus hídját a megújuló Közlekedési Múzeum „A Lánchíd alakváltozásai” című tárlattal köszöntötte. A kiállítás a 170 éve elkészült első fővárosi állandó híd felújításait, átalakulásait mutatja be. 

A hídról, ami immár 170 éve határozza meg a pesti és budai Duna-part látképét és kapcsolja össze a folyó két partját kevésbé ismert információkat tudhatunk meg. A múzeum nem a híd építésnek előzményeire és az építés időszakára koncentrált, hanem az azóta eltelt 170 év történetének bemutatására. Hiszen az eltelt idő alatt a híd szinte minden része alapjaiban átalakult. A sikeres és kevésbé sikeres átépítések és átalakítások, a történelem viharai egyaránt ott hagyták nyomukat a hídon.

A látogatók megismerhetik az 1913-15-ös átépítést, a második világháború (1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották) utáni újjáépítést és az időközi kisebb-nagyobb alakításokat is néhány eddig nem ismert, vagy éppen városi legendává alakult történet bemutatásával. A kiállítás nem kronologikusan haladva mutatja be a Lánchíd változásait, hanem a híd egyes elemein külön-külön, vagyis például a pilonokon vagy a híd világításán keresztül. Kiemelve többek között a horgonykamrák, járdák és az útpálya módosításait. A tárlaton egykori hídelemek, installációk és dokumentumok is láthatóak, valamint a híd eredeti állapotát és számos részletét is bemutató makett is, amely a Közlekedési Múzeumban készült közel 10 éves munkával.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár aulájában megnyílt kiállítás 2020. február 14-ig látogatható.