A BGE a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából konferenciát tartott külföldi egyetemek híres professzorai, tanárai bevonásával.

Arra keresték a választ, milyen szerepet tölt be a turizmus az életünkben. Értendő ez a GDP-re, egy ország gazdasági helyzetére, a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, valamint a turizmus hatásaira a mindennapok vonatkozásában.

Az egész napos konferencia (november 3.) első előadásán Catherine Feeney MSc Cert Ed FIH, aki az edinburghi egyetemen tanít röviden ismertette – tekintve a téma nagyságát és az idő szűkösségét csak nagy vonalakban – mit is jelent a fenntartható turizmus, és mi a turizmus várható jövője.

A fenntartható turizmus holisztikus szemléletmód, képviselői arra törekszenek, hogy harmonizálják a gazdasági növekedést a környezetvédelemmel.

A hosszú távú fenntarthatósághoz meg kell találni az egyensúlyt a humán jólét és a gazdasági jól lét között. 1997-től kezdve nemzetközileg rohamosan fejlődik a turizmus, újabb és újabb beruházások, építkezések mentek végbe, mindezt azért, hogy saját életünket javítsuk, jobbá tegyük. Ma már a fejlesztések arra irányulnak, hogy a jelenlegi jóllétünk ne veszélyeztesse a jövő generációját. Itt kapcsolódik be a fenntartható gazdaság fogalma. A turizmus a világ gazdaságának egy igen fontos ága.

A turizmus a világ GDP-jének 10 százalékát adja. Magyarországon ez a szám 10,5 % és évről évre növekszik.

A fenntartható fejlődés irányelvét az Egyesült Nemzetek Szövetsége határozta meg 1997-ben John Elkington, 1991-es elmélete alapján. Az elv lényege, hogy a vállalatok, üzleti szervezetek figyelembe vegyék a társadalmi és környezeti érdekeket is a gazdasági érdekük mellett. A modell három pilléren alapszik: profit, ember, bolygó. Ez az elmélet a fenntartható turizmus alapja is. Fontos a profit, a bevételek növekedése. Számít, hogy az emberek minél több, minél jobb szolgáltatást kapjanak, azonban oda kell figyelnünk a bolygónkra is, hogy a jövőt még a gyermekeink is élvezhessék.

A fenntartható turizmus biztosításával és megvalósulásával számos nemzetközi szervezet is foglalkozik.

A fenntartható turizmusért az International Tourist Partnership, röviden ITP nemzetközi szervezet is sokat tesz. Előírt céljai, irányelvei 2030-ig prognosztizáltak. Azok alapján a megvalósítandó cél a Föld megóvása, amely munkába a turizmus szereplőit is aktívan be kell vonni. (Rendkívül sokat tehet egy-egy nagyobb szállodalánc a környezet megóvásáért.) Az emberi és gazdasági jóllét érdekében növelni kell a foglalkoztatottságot, csökkenteni a munkaerőhiányt. Valamint szükséges, hogy egy adott ország vendéglátóegységei, szállodaláncai működjenek együtt más nemzetekkel a nagyobb, hatékonyabb sikerek elérése érdekében. Jöjjön létre nemzetállamok közti együttműködés!

Az ENSZ a 2017-es évet a fenntartható turizmus fejlesztésének nemzetközi évévé nyilvánította. A kezdeményezés keretén belül, öt területre hívták fel a figyelmet, melyek a következők: fenntartható gazdasági fejlődés, foglalkoztatás növelése – a szegénység csökkentése, környezetvédelem és klímaváltozás, kulturális értékek – sokszínűség megóvása, valamint béke és biztonság.

Az ENSZ szerint biztosítani kell, hogy a fenntartható, felelős turizmus ne csak egy idea legyen. Továbbá cél, hogy minimalizáljuk a turizmus negatív hatásait. Ehhez ipari innovációra is szükség van, amit egyre több cég, szállodalánc tart szem előtt. Szerencsére!

Azt már az előbb említettük, hogy egyes szállodák egyénileg is sokat tehetnek a fenntartható fejlődésért. Például nem használnak szívószálakat, ezzel csökkentve a hulladék felhalmozódást. Vagy tárolják a vizet, amit majd újra hasznosítanak, csökkentve a vízpazarlást. A Hilton szállodaláncnál bevett gyakorlat helyi, kis- és őstermelőktől vásárolni, ezáltal csökkentve a szállítás során keletkező energiakibocsátással járó környezetszennyezést.

Sőt a Hilton szállodák zöld megoldásként – azért, hogy minimalizálják az ökológiai lábnyomukat – 2018-ban a globális fenntarthatósági céloknak megfelelően olyan növényeket termesztenek az udvaraikon, amiket fel tudnak használni később a konyhán is. Ilyen éttermekre, szállodákra itthon is van már példa a fővárosban és vidéken egyaránt.

Azért is szükséges többet foglalkozni a turizmus korszerűsítésével, fenntarthatóságával, mert a turizmus Európa-szerte az egyik legfontosabb pillére a munkaerőpiacnak, ezáltal számos embert érint. A turizmusban a helyes felfogás a 360 fokos kiszolgálás: tápláljuk a világot, adjunk lehetőséget másoknak is, segítsük elő az emberi jogokat, ha szükséges tanuljunk élethosszig.

Szerintem nem szorosan a témához kapcsolódott, de az előadás azzal zárult, hogy Magyarország részt vett a Spice of Europa programban, amelynek reklámfilmjét sokan láthatták is már.                                                                                                                                                               

Az előadó megemlítette, hogy hazánkban beszélhetünk gyógyturizmusról, mert kiemelkedőek Magyarország balneológiai adottságai, de létezik nálunk borturizmus is, a híres boraink miatt. Továbbá hazánk egyaránt vonzó lehet a gyógyulni, szépülni vágyok számára is, így beszélhetünk fogászati turizmusról is.

Nekem a leghangsúlyosabban az emelkedett ki az előadásból, hogy a turizmus nagymértékben hozzájárul egy adott ország gazdasági mutatóihoz, ezáltal a környezetvédelemre és a fenntartható gazdaságra is hatással van. Mindezek mellett kiemelkedően fontos a környezetvédelem, a fenntartható gazdaságra való törekvések közé beépíteni a turizmus korszerűsítését, modernizálását. Ugyanis a turizmus közvetlen hatással van mind gazdasági mind társadalmi helyzetünkre.