Hogyan épül fel egy műanyag nyílászáró? Mi a technika lényege?


Hogyan épül fel egy műanyag nyílászáró? Mi a technika lényege?
Olvasási idő: 3 perc

A 21. században egyre népszerűbbek a modern műanyag nyílászárók, az ablakok és ugyanazzal a technológiával gyártott műanyag bejárati ajtók.

Leginkább azért kedveljük a műanyag nyílászárókat, mert nem vetemednek meg, kiváló a hő- és hangszigetelő-képességük. A műanyag nyílászárók vízállóak, alig kell foglalkozni a karbantartásukkal szemben például a fa ablakokkal, ajtókkal. Felületkezelés nem szükséges, így elkerülhetjük a mázolási munkákat és az azt megelőző felületkezelést, ami nem kevés időt és energiát vett igénybe a “hagyományos” nyílászárók esetén.

Hogy épül fel a tok és a szárny szerkezete?

A műanyag nyílászárók profilja rendelkezik a legjobb hőszigetelő tulajdonsággal (összevetve a fa vagy a fém profilokkal). Vagyis, ha minőségi műanyag nyílászárókat építünk a házunkba (természetesen megfelelő üvegszerkezettel) és a homlokzati, födém-, aljzat- és lábazatszigetelés is az előírásoknak megfelelő, jelentősen csökkenthetjük háztartásunk károsanyag-kibocsátását. Nem beszélve arról, hogy növekedni fog a lakás komfortfokozata, energetikai besorolása és az értéke, viszont jelentősen kevesebbet kell költenünk a rezsire. Természetesen ezt a környezettudatos hozzáállást fokozhatjuk azzal, hogy olyan fűtéstechnikával látjuk el az épületet, amelyiknek nincs közvetlen károsanyag-kibocsátása (például hőszivattyú, napelemrendszerről üzemeltetett fűtőpanel, stb.). A műanyag profiloknál különböző számú légkamrák kialakításával biztosítják a hőhídmentességet.

A műanyag ablakoknál a tok- és a szárnyprofilban elhelyezett, általában 0,8-3 mm vastagságú acélmerevítésekkel fokozzák a gyártók a szilárdságot, amivel messze a legerősebb szerkezet hozható létre. Beépítéskor is az acélmerevítésen keresztül rögzítik a falba a tokot, így teljesítve a legmagasabb biztonsági elvárásokat.

Hogy épül fel a tok és a szárny szerkezete?
Fotó: ABLAXÁRNY-RENDSZER Kft.

A fából készített nyílászárók esetében komoly problémát jelent az alapanyag kitermelésének következménye. A műanyag ablaknál nem kell fölöslegesen fákat kivágni, ráadásul jelentősen kisebb energiafelhasználással készülnek el, mint a fából vagy fémből gyártott nyílászárók. Ha egy Németországban gyártott műanyagablakot szétvágnánk, meglepődve tapasztalnánk, hogy a szerkezet egy része fehér, a többi szürkés, barnás színezett műanyagból áll. Ennek az az oka, hogy a szabályok szerint az újrahasznosított, extrudált PVC-anyagot színkóddal kell megkülönböztetni az új, fehér műanyagtól. A PVC-ből készített ablakok anyagának az uniós szabályozások alapján legalább a 30 százaléka újrahasznosított műanyagból készül. Ezek az „újrahasznosított területek” a legtöbbször nem is látszanak kívülről, általában a profilon belüli légkamra elválasztó merevítőcellákat és a falazattal kapcsolódó profilrészeket gyártják újrahasznosított műanyagból. Vagyis, még egy pont a környezetbarát műanyag nyílászárónak!

Mit kell tudni a műanyag nyílászárók vasalatáról?

A szárnyon körbefutó, valamint a tokon elhelyezett vasalati elemeket csavarozással rögzítik a profilokban elhelyezkedő acélmerevítéshez. Zárt állapotban ezek a vasalati elemek egymáshoz kapcsolódnak, így képezve egy erős szerkezeti egységet a nyílászárón belül. A vasalat védelmi szintjét fokozni lehet a kapcsolódási pontok kialakításával (pl. gombafejes, kampós), valamint számuk növelésével. A biztonság további fokozása érdekében a vasalat kiegészíthető sarokváltóba rejtett elektronikus nyitásérzékelővel is.

A műanyag bejárati ajtók esetében a szárnypanelbe is kérhető MDF és acélmerevítés, amivel az maximálisan ellenáll a behatolási kísérleteknek.

A nyílászárók biztonságán elsősorban a betörésvédelmet értjük. Miután a nyílászárók egy elemekből összeépülő rendszert alkotnak, biztonság szempontjából ezeket az elemeket és az elemek egymáshoz kapcsolódását érdemes vizsgálni. Üvegezés tekintetében minden rendszernél alkalmazhatóak ugyanazon kiválasztott szerkezetek, ezért ez az elem nem befolyásolja a végeredményt.

Mit kell tudni az üvegszerkezetről?

Ha most építkezünk, akkor az energetikai előírásoknak megfelelően háromrétegű ablakot kell beépítenünk. A minőségi műanyag ablakok esetében a kiváló szigetelési tulajdonságokkal rendelkező profil egy háromrétegű üvegszerkezettel kiegészülve már mindenképp meg fog felelni az energetikai elvárásoknak. Egy kétrétegű ablakhoz képest fele akkora lesz az ablaküveg hőátbocsátó tényező (Ug), ha háromrétegű ablakot vásárolunk. (Az U hőátbocsátási tényezőt jelent, amely azt mutatja meg, hogy egy felületen (ablak/tető/oldalfal/alapzat/födém) egységnyi idő alatt mennyi energia (W) távozik.)

Nézzük a számokat is! Ug=1,0 W/m2K a kétrétegű ablaké (24 mm-es szerkezetvastagsággal, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg), míg a háromrétegű üvegszerkezet esetében ez Ug=0,5 W/m2K értéket jelent. Vagyis egységnyi felületen 50 százalékkal kevesebb hőenergiát veszítünk, ha háromrétegű üvegezést használunk!

Az energiaárak folyamatosan emelkednek, viszont az építészetben egyre inkább elterjednek a nagy bevilágító felületekkel rendelkező, sokszor földig érő üvegfelületek, így energetikai szempontból komoly jelentősége van a háromrétegű üvegeknek. Ráadásul az év 12 hónapjából 6 hónap fűtési időszakra esik, fél éven át folyamatosan élvezhetjük a jobb hőszigetelő üvegezésből eredő előnyöket, és az ezzel járó megtakarítást. A klímázott lakások esetében ehhez még hozzászámolhatjuk a forró nyári időszakban felmerülő hűtési energia kapcsán elérhető megtakarítást is.

Az energiatakarékosság szempontjából az sem mindegy, hogy miként tájoljuk az ablakokat.

Az építészet egyik több évezredes találmánya a passzív napenergia felhasználás. Ehhez nem kell napelem, elég, ha ügyesen tájoljuk az ablakokat, így a téli hónapokban hatékonyan becsapdázhatjuk a napsütésből fakadó hőenergiát. A nagy üvegfelületeket leginkább déli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos! A nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolástechnikát kell alkalmaznunk.

Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 százalékát, míg az északi ablakok 40 százalékát fogadják a hasznos napenergia besugárzásnak. Mitől lesz jó a hangszigetelése ezeknek az ablakoknak? A műanyag ablakrendszer és az innovatív EPDM tömítéstechnológia hangszigetelő üvegezéssel kombinálva kiváló zajvédelmet biztosít. Az RW léghanggátlási üveg segítségével, akár 42 dB hangcsillapítást is elérhetünk.



Previous Nyelvi napló készítése – PÁLYÁZAT középiskolás diákoknak, diákcsoportoknak
Next HUNOR - Magyar Űrhajós Program

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.