A közel tízmillió demenciában vagy Parkinson-kórban szenvedő európai ember életminőségének javítása érdekében kiírt, 3,5 millió eurós összköltségű projekt keretében kidolgozott eszközök között magyar kkv fejlesztése is megtalálható.

Már most is meglehetősen sokakat érintenek a fentebb említett idegrendszeri betegségek, de az előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra megduplázódhat az európai társadalomra általánosan jellemző elöregedés következtében. A betegek többsége szeretne otthonában maradni, de ez sok esetben nem lehetséges, hacsak a családtagok nem tudnak 24 órás felügyeletet biztosítani számára. Az ICT4Life projekt – melynek nevében az ICT infokommunikációs technológiát jelent, míg a 4Life az ’életért’ kifejezés angol rövidítése – célja olyan szolgáltatások és eszközök kifejlesztése, amelyek segítik az idős emberek önállóságának megőrzését.

Az Európai Unió Horizont 2020 nevű keretprogramjának társfinanszírozásával megvalósuló program három éves tervezés és kísérletezés után, 2016 januárjában indult el. A Horizont 2020 az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programja. Különböző laboratóriumok ötleteit kívánja eljuttatni az üzleti megvalósításig, amire hét éven keresztül, 2014 és 2020 között 80 milliárd euró áll rendelkezésre. A tudomány támogatásán és az iparági fejlődésen kívül a keretprogram a társadalmi kihívások kezelésére is nagy hangsúlyt fektet. Ezért az egészségügyön, a népességváltozáson kívül olyan projekteket is támogat, amelyek az élelmiszerbiztonsággal, a tiszta energiával, az intelligens közlekedéssel, a környezetvédelemmel, illetve az EU polgárainak szabadságával és biztonságával foglalkoznak.

Az ICT4Life a betegek életminőségének és autonómiájának javítása mellett az egészségügyi szakemberek, gondozók munkáját is segíteni szeretné. Alejandro Sánchez-Rico de las Heras, a projekt koordinátora rámutatott arra, hogy korábban is születtek megoldások az otthoni ápolás megkönnyítése érdekében, de ezek jellemzően arra korlátozódtak, hogy az idősek egészségügyi paramétereinek, életfunkcióinak folyamatos megfigyelése alapján, probléma esetén riasszák az ápolókat vagy a mentőket. Ehhez képest ez az új integrált ellátási modell a felhasználókat is bevonja az eszközök működtetésébe.

A felhasználóközpontú modulokat a valós életből vett forgatókönyvekkel tesztelik. A konzorcium tagjai több területről kerülnek ki: akadnak köztük tudományos, ipari és felhasználói csoportokat reprezentáló szervezetek, amelyek egyúttal Európa vezető szerepét is erősíteni kívánják a személyre szabott gondozási szolgáltatások piacán. A spanyol, belga, holland és görög partnerek mellett a szerveződésnek magyar tagjai is vannak: a Pécsi Tudományegyetem és a Netis Zrt. is segíti a munkát. Ez utóbbi egy informatikai cég, amely eHealth szaktudással és egyedi szoftverfejlesztéssel járul hozzá az ICT4Life projekt sikeréhez.

Az informatika és az egészség összeházasítása mára már több területen is folyik. Tavaly megalakult az EU az eHealth tevékenység támogatására életre hívott, nemzetközi munkacsoportokkal dolgozó szervezete (JAseHN – Joint Action to support the eHealth Network). Az új ellátási formák kialakítását célzó társulás vérkeringésébe Magyarországot is sikerült bekapcsolni, mivel a Semmelweis Egyetem alá tartozó Egészségügyi Menedzserképző Központ lett a JAseHN információs központja, amely az eredményeket kezeli. Az EU tagállamai törekszenek arra, hogy az egészségpolitika magába foglalja az e-egészségügyet – Magyarországon a tervek szerint 2017-ben vezetik be az elektronikán alapuló rendszert, amelynek segítségével a betegek profilján minden lelet, zárójelentés és recept elérhető lesz az orvosok, a kórházak, a gyógyszertárak és az egyéb egészségügyi létesítmények számára.