Nem lenne könnyű vállalkozás olyan embert találni, aki ne tudná, mi a Guiness Rekordok Könyve. Az ünnepi hangulat jegyében a karácsonyi rekordok közül szemezgetünk.

Az 1955 óta minden évben kiadott, mára fogalommá vált kötetben olyan nemzetközileg elismert és hitelesített rekordokat jelentetnek meg, amelyek az emberi teljesítőképesség vagy a természet szélsőségeiként jönnek létre. Az már csak hab a tortán, hogy maga a könyv is rekorder: ez a valaha kiadott, szerzői jog által védett leghosszabb sorozat. A névrokonság Írország világhírű sörével nem a véletlen műve: 1951-ben Sir Hugh Beaver, a Sörfőzde akkori igazgatója egy vadászaton kapott össze társaival azon, hogy a nyírfajd vagy az aranylile a leggyorsabban repülő madár. Ekkor született meg az ötlet, hogy gyűjtsék össze egy kiadványban a legváltozatosabb „versenyszámokban” megszülető (kezdetben csak emberek által produkált) legnagyobb teljesítményeket.

Senkit sem szeretnénk végső kétségbeesésbe taszítani, aki úgy érzi, hogy a bevásárlás, vacsorafőzés és takarítás után a fa feldíszítésére már végképp nincs ideje, de az essex-i Sharon Juantuah 36,89 másodperc alatt díszítette fel a saját fáját 2013-ban. Az eredményről nem született fénykép – mindenki nyugtathatja magát a gondolattal, hogy a tempó minden bizonnyal az esztétika rovására ment, és igenis megéri erre a feladatra szánni a teljes délutánt. A karácsonyfa állítás szokása egyébként több mint egy évezredes múltra tekint vissza, igaz, a mostani szokásokhoz 1605-ben került közelebb, amikor Strasbourgban a kertből bekerült a házba, illetve papírból készített rózsákkal, gyertyákkal, mogyoróval és más édességekkel díszítették fel. Hazánkba a XIX. században, osztrák-német közvetítéssel jutott el ez a hagyomány, és először az arisztokrácia szalonjaiban találkozhattak vele az ünneplők, hogy aztán elterjedjen az egész társadalomban. Ekkoriban persze még sokkal nagyobb értéke volt a kézzel készített díszeknek, a Magyar Iparművészet című folyóirat például „hazug pléh- és üvegdíszeknek” nevezte a sorozatgyártott termékeket és kikelt a „villanykörték hideg fénye” ellen, ami a nyomába sem érhet a valódi gyertyák árasztotta hangulatnak.

Magyarországon ugyan nem szokás, de filmekből bizonyára mindenki ismeri azokat a zoknikat, amiket angolszász országokban akasztanak fel, hogy szenteste a kéményen keresztül érkező Mikulás (avagy Santa Claus) abba tegye az ajándékokat. Az olasz Pubblica Assistenza Carrara e Sezioni szervezet biztosra akart menni az ajándékok mennyiségét tekintve, a 2011-ben készített zokni szárát ugyanis több mint 51, a láb fejrészét pedig 21 méter hosszúra kötötték. Bár az időzítést kissé elkalkulálták a szervezők, a zoknit ugyanis januárban mutatták be, az mindenképpen megbecsülést érdemel, hogy az eseményt jótékony céllal szervezték idősek segítésére, és az önkéntesek még arról sem felejtkeztek meg, hogy édességgel teli ballonokkal töltsék meg a túlméretezett fuszeklit. A mediterrán ország nemcsak a zokni felakasztásának szokásában, hanem abban is hasonlít Nagy-Britanniára és Amerikára, hogy itt sem a Kisjézus, vagy angyalok hozzák Szenteste az ajándékokat, hanem Babbo Natale, vagyis Karácsony apó. December 6-án senki nem teszi tiszteletét a családoknál, január 6-án, Vízkeresztkor viszont Befana, a jó boszorkány lepi meg a gyerekeket apróbb meglepetésekkel, édességgel.

Az e-mailezés világában karácsony az egyik kivételes alkalom, amikor sokan térnek vissza a „klasszikusokhoz”, és adják fel postán a jókívánságokat. A Glasgow-i Egyetem tudósai 2010-ben alkották meg a világ legkisebb karácsonyi üdvözlőlapját, ami nem meglepő módon egy karácsonyfát ábrázol, és nem papírra, hanem egy 200 x 290 mikrométeres üvegdarabkára van karcolva. Az üdvözlőlapból, aminek készítéséhez hasonló technológiát használtak, mint amivel a televíziókat vagy kamerákat is gyártják, 8276 darab férne el egy szabványméretű postai bélyegen. Rövidlátó ismerősöknek valószínűleg nem tanácsos ilyesmivel kedveskedni, már csak azért sem, mert az üzenet elolvasáshoz ipari teljesítményű mikroszkópra volna szükség. Ugyan nem kapcsolódik szorosan az ünnepekhez, de eláruljuk, hogy a leghatalmasabb képeslap rekordját egy, a Magyar Reumabetegek Egyesülete által megfestett darab tartja. Ez 2013-ban került be a Rekordok Könyvébe és a Millenárison állították össze számos kisebb darabból. A képeslap nyolc magyar város, Budapest, Szombathely, Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Veszprém, Debrecen és Gyula néhány nevezetes épületét ábrázolja.

A klasszikusabb karácsonyi slágerek kedvelői örülhetnek, hogy Mariah Carey-nek az „All I Want For Christmas Is You” című világhírű számával sem sikerült letaszítania Bing Cosby „White Christmas”-ét a legsikeresebb ünnepi dalok metaforikus trónjáról, az utóbbi ugyanis 1942-ben 11 héten keresztül vezette a slágerlistákat 50 millió eladott példánnyal. A dalt Mr. Cosby az év májusában énekelte fel, így különösen nagy teljesítmény, hogy ennyi eltelt idő után is sokunk lelki szemei előtt megjelenik a kandalló és az ablakon túl táncoló hópelyhek, amikor meghalljuk a hangját. Zenei vonatkozása egy magyar rekordnak is van, ugyanis 2012-ben hazánk fia, Bence Péter tudta egy perc alatt a legtöbbször, 765 alkalommal leütni ugyanazt a billentyűt. Ezek után mi például kíváncsiak lennénk, hogy az „O, Tannenbaum”-ot vajon milyen gyorsan tudná elzongorázni?

Azok, akik minden évben kénytelenek harcot vívni a dobozból következetesen gombolyag formában előkerülő égősorral, majd ezt felapplikálni a fára, talán más fényben látják a saját küzdelmeiket, tudva, hogy a német First Christmas vállalat munkatársainak öt évvel ezelőtt két hetébe került, hogy egy bukaresti plázára felszereljék a megrendelt égősor-installációt, ami közel félmillió égőből tevődött össze. A Guiness Rekordok Könyvébe nem került be, de Jászalsószentgyörgyön a Sas család 2013-ig 20 éven keresztül öltöztette az egész házát és kertjét díszbe, az utolsó néhány évben már 50 ezer izzó felhasználásával. Az előkészületek már októberben megkezdődtek, majd az adventi időszakban a család minden délután az udvaron fogadta a látogatókat. Idén a kivilágított ház már nem megtekinthető, viszont elkészült, ha nem is a világ, de a Balaton legnagyobb Mikulás-sapkája, amelybe 102 kiló szaloncukor fér. A sapkát egy Honda tetejére rakták, amivel több jótékonysági akciót is támogatnak – például gyerekeket visznek vele Nagykarácsonyba és a Mikulás-gyárba is.

A mostani enyhe időjárás nem kedvezne a következő rekordkísérletnek: 2015 februárjában Japánban egy óra alatt 2036, egy-másfél méter magas hóember épült 1406 lelkes alkotó részvételével. A jelenlévő bíró négy tanú kíséretében két órán keresztül számolta a kész hóembereket, és harminc segítő felügyelt arra, hogy senki ne használjon segédeszközöket, vagy ne folytassa a munkát az idő lejárta után. A rekordkísérlet egy népszerű japán sorozat forgatása közben zajlott, ezért a helyiek mellett a színészek és a stáb tagjai is részt vettek benne. A tradicionális karácsonyi szokásokból merítettek annak a rekordkísérletnek a szervezői, akik a legtöbb szereplős élő betlehem miatt kerültek bele a könyvbe. Ezen az eseményen 1039 résztvevő jelent meg az amerikai Utah államban. Aggodalomra nincs ok, a projektet nem több száz József bevonásával valósították meg, ehelyett a szent család, a három királyok, egy teve és egy szamár mellett angyalok több száz fős kórusa emelte az est fényét.

A Guiness World Records hivatalos oldalán ennél még sokkal több érdekességet találunk – aki kíváncsi arra, hogy mekkora volt a világ leghatalmasabb mézeskalácsa, vagy a Karácsonyi lidércnyomás című Tim Burton-filmhez kapcsolódó tárgyak, játékok gyűjteménye, ne habozzon megnézni! Ha pedig valakit megihlettek a fenti képtelen ötletek, rekordkísérletekre is van lehetőség, akár egyénileg, akár csoportosan, oktatási intézmény, vállalat, vagy éppen jótékonysági szervezet nevében szeretne pályázni valaki. A folyamat nem rövid ugyan: elsőként csak magát az ötletet kell jóváhagyatni a Guiness Rekordok Könyvének bizottságával, ami beletelhet néhány hónapba, de ha elfogadják, már nem lehet akadálya, hogy a legkülönlegesebb tehetség is napvilágra kerüljön!

Aki pedig még mindig azon gondolkodik, vajon mi volt az eredménye a Guiness Rekordok Könyvét útjára indító vitának, annak eláruljuk, hogy az aranylile a gyorsabb madár Európában.