Olvasási idő: 6 perc

A kognitív torzulások hibás ítéletek, amelyek a megszokott gondolkodásmódból fakadnak.

A kognitív torzítások befolyásolják ítélőképességünket, helyzetfelfogásunkat és a lehetséges kockázatok felmérését. Azt gondolhatnánk, hogy mindez nem jellemző a tudományra. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy mindenki fogékony a sztereotip gondolkodásra, kortól, iskolai végzettségtől és tevékenységtípustól függetlenül.

A kognitív torzítások, amelyekre a tudósok is fogékonyak a kutatási torzítás forrásai lehetnek. Ironikus módon a kognitív torzulásokhoz vezető gondolkodásmódok segítenek döntéseket hozni a mindennapi életben. Az információ-túlterhelés elkerülése érdekében az agy sablonos gondolkodásmódokat hoz létre. Az emberek intuitív módon használják ezeket anélkül, hogy észrevennék saját elfogultságukat.

A kognitív torzulásokkal kapcsolatos hibák természetesen a személyes meggyőződésekből és tapasztalatokból erednek. Ezek azonban ellentmondanak a logikának és a statisztikai adatoknak.

Számos tényező játszik szerepet a kognitív torzulások kialakulásában:

Információhiány

A világ rendkívül összetett és sokszínű. Óriási mennyiségű tény van benne. Az ember a rendelkezésre álló információkból következtetéseket von le, amelyek hiányosak és pontatlanok lehetnek.

Elfogultság az információk kiválasztásában

Ha a tények ellentmondanak a kialakult világképnek, hajlamosak vagyunk kételkedni az információ megbízhatóságában, amely lerombolja a megszokott logikai sémákat.

Az információ érzelmi jelentősége

Érzékeny témák esetében lehetetlen hideg fejjel kezelni a dolgokat. Könnyű a szigorú logikára támaszkodni, amikor az ókori világ vagy a középkor történetét tanulmányozzuk. Minél közelebb kerülünk a modernitáshoz, annál több ellentmondásos értelmezés és ítélet jelenik meg.

Motiváció

Elfogadott, hogy egy tanulmány akkor sikeres, ha az eredeti munkahipotézis megerősítést nyer. Ezért az ezzel nem egyező adatokat elég gyakran kizárják a teljes tömbből.

Társadalmi befolyás

Az általánosan elfogadott nézőpont megcáfolása pszichológiailag kényelmetlen. Az emberek szívesebben publikálnak olyan eredményeket, amelyek alátámasztják a megalapozott, tekintélyes elméleteket, mint olyanokat, amelyek ellentmondanak azoknak.

Heurisztika vagy sablongondolkodás

Az emberi agy előnyben részesíti az egyszerű szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan választ kapjunk. Ebben az esetben nem a probléma teljes komplexitásának vizsgálata és az optimális megoldás megtalálása a cél. Ehelyett a minimális befektetéssel elért kielégítő megoldás részesül előnyben.

A kognitív torzulást általában minden esetben egyszerre több tényező okozza.

Miért veszélyesek a kognitív torzulások?

A mindennapi életben a gondolkodási minták segítenek gyors döntéseket hozni, amikor a gyorsaság fontosabb, mint a pontosság.

Evolúciósan ez a tulajdonság adaptívnak bizonyult: jobb túlbecsülni a veszélyt és időben elfutni egy gyanús bokor elől, mintha megesznek, miközben azon gondolkodunk, hogy van-e ott tigris, vagy csak tigrisnek tűnik valami. Egy bokortól rémült varjút ki lehet nevetni, de maga a tény, hogy a varjú túlélte, a javára szól.

A sztereotip gondolkodás azonban események, tények és személyek félreértéséhez vezet, és negatív következményekkel jár a mindennapi életben és a tudományban is.

A kognitív torzulások befolyásolják:

• A döntések megfelelőségét. Az új és egymásnak ellentmondó információk korlátozott észlelése rontja a döntések minőségét, késlelteti az új kutatási irányok kialakítását és a friss ötletek megjelenését.
• Az emlékezés pontosságát. A kognitív torzulások pontatlan, hiányos vagy hamis emlékekhez vezetnek. Ez a tényező különösen fontos a megfigyeléses jelentésekre támaszkodó tanulmányok esetében.
• A helyzetértékelést. A nagyfokú szorongás arra készteti az embereket, hogy csak a negatív eseményekre és tényekre összpontosítsanak. Az alacsony szorongás éppen ellenkezőleg, ahhoz vezethet, hogy figyelmen kívül hagyják a valódi veszélyt.
• A kapcsolatokat más emberekkel. Az olyan gyakori előítéletek, mint „minden férfi”, „minden cigány”, „minden nyugdíjas” felületes ítéletekhez vezetnek, amelyek nyomot hagynak a személyes és a munkahelyi kapcsolatokban is.
• A kritikus gondolkodást. Az előítéleteken alapuló gondolkodás dialektikus ellentéte a kritikus gondolkodás. Ez teszi lehetővé, hogy az ember felismerje az elfogultságot a saját munkájában és más tudósok publikációiban.

Így a kognitív torzítások, torzulások a kutatási folyamat számos aspektusát befolyásolhatják. A munkatársak felkutatása, a releváns információforrások kiválasztása, a kutatás tervezése, a mintavétel, a kérdőívekkel és jelentésekkel való munka nyitott gondolkodást és fejlett kritikai gondolkodási készséget igényel.

A kognitív torzulások gyakori típusai

A kognitív torzulások, kognitív torzítások, rendkívül sokfélék, lehetetlen mindet egy cikkben felsorolni. Mi a leggyakoribbakat fogjuk megvizsgálni.

Lehorgonyzási heurisztika torzítás.

Ez az a tendencia, hogy az első kapott információból indulunk ki a későbbi érvelés alapjaként. A lehorgonyzási heurisztika klasszikus példája a hétköznapi életben a piaci kereskedés. Egy eladó és egy vevő egy tudatosan túlárazott és egy alul árazott árucikkről nyilatkozik, hogy elfogadható összegre jusson.

A kutatási tevékenységek során gyakran szükséges a számok értékelése a „nagy-kicsi”, „jelentős-elhanyagolható”, „jelentős – jelentéktelen” kategóriákban. Ha nincs általánosan elfogadott keretrendszer, a kutató kénytelen más tanulmányok adataira építeni. Ha egy rosszul kidolgozott témáról van szó, alapvetően kevés forrás áll rendelkezésre és ezekre támaszkodhatunk. Ez a helyzet nyilvánvalóan elfogultabbá teszi a következtetést. Tehát minél változatosabb információval rendelkezünk egy témáról, annál kevésbé elfogult a hivatkozás.

Keretezési effektus, keretezési hatás

A kérdés megfogalmazása meghatározza azt a kiindulási keretet, amelyből a válaszadó kiindul saját ítéletének meghozatalakor.
Jól ismert példa erre az egyező fénykép leírása két alanycsoport estében. Egyiküknek azt mondják, hogy a fotó egy híres tudósról készült, a másiknak pedig azt, hogy egy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt bűnözőről. Az első esetben nagyon hízelgő volt a leírás, a másodikban meg egyáltalán nem.

Az interjúk készítésekor és a kérdőívek összeállításakor is figyelembe kell venni a kerethatást. A kérdés pozitív vagy negatív megfogalmazása nagyban befolyásolja a kapott válaszokat. Például a „100 vizsgálati résztvevőből 70 észlelt javulást a gyógyszer szedése közben” és „100 vizsgálati résztvevőből 30 nem vett észre változást a gyógyszer szedése közben” kifejezések ugyanazt jelentik, de teljesen más benyomást keltenek.

Alapvető attribúciós hiba

Az emberek hajlamosak saját sikereiket személyiségjegyeknek, mások sikerét pedig a szerencsének tulajdonítani. Kudarc esetén ezzel szemben hajlamosak saját kudarcukat a véletlennek, mások kudarcát pedig az intelligencia, a szorgalom vagy más szükséges tulajdonságok hiányának tulajdonítani. Egy alapvető attribúciós hiba súlyosan károsíthatja a csapatkohéziót, különösen akkor, ha a munka nem úgy megy, ahogy szeretnénk. Ilyen esetekben a pszichológusok azt tanácsolják, hogy a probléma objektív elemzésére és megoldására összpontosítsunk ahelyett, hogy keresnénk valakit, akit hibáztathatunk.

Elérhetőségi heurisztika – rendelkezésre állási torzítás

Amikor a megszokottat gyakran előfordulónak érzékeljük. Az emberek túlbecsülik annak valószínűségét, hogy autó- vagy repülőgépbalesetben meghalnak, mert erről gyakran beszámolnak a médiában. Ugyanakkor alábecsülik az olyan gyakori halálokok jelentőségét, mint az alkohol és a dohányzás.

A rendelkezésre állási (hozzáférhetőségi) heurisztika megjelenését elősegíti az esemény széles körű megvitatása a médiában és a közösségi hálózatokon, az időtényező (a közelmúlt eseményei sokkal könnyebben megjegyezhetők) és az információk elérhetősége. Jelenleg a közvélemény figyelme és a világtudomány erőfeszítései a rák problémájára összpontosulnak. A társadalom ezt a halálozás fő tényezőjének tekinti, mivel az olyan gyakori okokat, mint az alkohol, a drogok és a dohányzás, nem említik széles körben.

A rendelkezésre állási heurisztika torzíthatja a felmérésen alapuló kutatások eredményeit. Például bizonyos betegségekben szenvedők sokkal alaposabban megvizsgálják szokásaikat, életmódjukat és eseményeiket, amelyek a problémához vezethettek. Mivel a kontrollcsoport egészséges emberekből áll, gyakran nem tulajdonítanak jelentőséget azoknak a tényezőknek, amelyeket a kísérleti csoportban résztvevők fontosnak tartanak, sőt hajlamosak eltúlozni.

Megerősítési torzítás

Az emberek a saját nézőpontjukat alátámasztó tényeket megbízhatóbbnak és súlyosabbnak értékelik, mint az ellenkező álláspontot támogató tényeket. A tudományban ez néha azt eredményezi, hogy egy fiatal hosszú éveket tölt el egy olyan gondolat népszerűsítésével, amely ellentmond a megalapozott tudósok meggyőződésének. Miután sikereket ért el, élete hátralévő részét azzal tölti, hogy azokkal a diákokkal harcol, akik olyan hipotézisekkel állnak elő, amelyek megdönthetik az elméletét.

Halo effektus

Az összetett tárgyak és jelenségek értékelésekor hajlamosak vagyunk az egyik tulajdonság pozitív vagy negatív értékelését az összes többire kiterjeszteni. Például a vizuálisan vonzó embereket általában intelligensebbnek és tehetségesebbnek tartják, mint az átlagos megjelenésűeket.

A személyzet kiválasztásakor is figyelembe kell venni a halo-hatást. A rangos egyetemen vagy a kitüntetéssel szerzett diploma nem garantálja, hogy az illető kompetens lesz egy adott munkakörben. Minél részletesebb a profil, annál nagyobb az esélye annak, hogy megtaláljuk azt az alkalmazottat, akire valóban szükség van.

A gyakoriság illúziója

Az új információk valamiről arra kényszerítik a figyelmünket, hogy ezeket a tényeket és jelenségeket kiemeljük a világ sokféleségéből. Ennek eredményeként felmerül az illúzió, hogy ezek a jelenségek gyakran előfordulnak. Ez a kognitív torzulás például ahhoz vezet, hogy az orvostanhallgatók minden páciensben pontosan azt a betegséget találják meg, amelyet éppen tanulmányoznak.

Diákok és dilettánsok válnak a viccek hőseivé, mint az a férfi, aki minden betegséget megtalált magában, kivéve a gyermekágyi lázat. A gyakorló orvosok is elfogultak lehetnek. Például kezdetben nagyszámú tünetet tulajdonítottak az új koronavírus-fertőzésnek, amelynek kapcsolatát a betegséggel később nem erősítették meg.

Hitbeli torzulás, hiedelem

A tendencia, hogy az érveket nem bizonyítékok alapján, hanem a következtetés elfogadhatóságától függően értékeljük. Ez a kognitív torzítás gyakran azt jelenti, hogy ha egy következtetés nem tűnik hihetőnek, a bizonyítékokat nem is vesszük figyelembe. Galilei idejében minden értelmes ember számára nyilvánvaló volt, hogy a Nap a Föld körül kering. A múlt században az ugráló gének ötlete teljes őrültségnek tűnt.

A jó hír az, hogy a forradalmi elméleteket felvető tudósok máglyahalálának és lobotómiájának divatja elmúlt. Sorsukat azonban még ma sem lehet irigyelni. Egy ilyen tudósnak nagyon hinni kell abban, hogy igaza van és az igazságot fontosabbnak kell tartania a karrierje, a jó kereset és a közösségben betöltött tekintélyénél, hogy élete évtizedeit olyan munkával töltse, amiben senki más nem hisz.

Következtetés

A kognitív torzulások olyan gondolkodási mintákon alapulnak, amelyek segítik a gyors döntéshozatalt. Hasznosak a hétköznapi helyzetekben: piros vagy kék ruhát veszel, krimit vagy történelmi regényt olvasol, krumplit vagy tésztát főzöl vacsorára. Ha azonban olyan döntésekről van szó, amelyeknek messzemenő következményei vannak, és sok ember életét befolyásolják, az előítéletekre és a félretájékoztatásra való támaszkodás teljességgel elfogadhatatlan. Ugyanez vonatkozik a tudományos kutatásra is.

Bár a kognitív torzításokat nem lehet teljesen kiküszöbölni, fontos lépéseket tenni a torzítás csökkentésére:

• Ismerje fel, hogy léteznek kognitív torzítások, és befolyásolják azt, ahogyan az információkat észleljük, kiválasztjuk és elemezzük!
• Vizsgálja meg az összes alternatív nézőpontot! A kutatási terv elkészítésekor ne csak a munkahipotézis megerősítésének módjait vegye figyelembe, hanem a lehetséges kifogásokkal szembeni ellenérveket is!
• Használjon megbízható információforrásokat! Győződjön meg arról, hogy a publikáció friss, lektorált folyóiratban jelent meg, a szerző jó hírnévvel rendelkezik a tudományos területen, és a tanulmány szponzora nem olyan szervezet, amely érdekelt bizonyos eredmények mellett!
• Értékelje a bizonyítékok megbízhatóságát! Bújjon „az ördög ügyvédje” szerepbe, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az adatok pontosak és az érvek meggyőzőek!
• Szánjon rá időt! Adjon időt magának arra, hogy objektíven értékelje az összes pro és első döntést vagy ítélet, ami eszébe jut, mert az valószínűleg gondolkodási mintákon alapul, ezért nem feltétlen optimális.

Paradox módon számos kognitív torzítás segíthet a tudományos kutatás minőségének javításában. Egy új hipotézist hirdető tudós kénytelen komoly bizonyítékokkal szolgálni, és olyan módszertant alkalmazni, amely a legszigorúbb tesztelést is kibírja. Ily módon az alacsony színvonalú munka és a téveszmés elképzelések kiszűrődnek. Az érem másik oldala az, hogy azok a tanulmányok, amelyek nem térnek el az elfogadott elméletektől, nem mennek át túl szigorú szűrőn. Elfogultságuk mértéke pusztán tudományos integritás és kritikai gondolkodás kérdése.