Újságíró- és chatbotok


Újságíró- és chatbotok
Olvasási idő: 4 perc

2020. december 24-én, a korai órákban többfelé várható eső, majd délutánra északnyugat felől felszakadozik a felhőzet, délutánra kisüt a nap.

Az ünnepre való tekintettel, közszolgálati televíziónkon, a közönségszavazatok alapján legjobbnak ítélt karácsonyi filmeket vetítjük. Később a köztársasági elnök köszöntőjét hallhatják. A hóhelyzet idei alakulását szakembereink kézben tartják, az utazás, valamint a rokonlátogatás biztosítva van. A kormány a különleges jogrend keretében mindent megtesz a járvány lassítása és a kórházak teljesítőképességének védelme érdekében. Ezt szolgálják a veszélyhelyzettel kihirdetett védelmi intézkedések! Éppen ezért, kérjük, fokozottan felügyeljenek gyermekeikre, a téli tanítási szünet alatt is! – Olvasható a nem is olyan távoli jövő legújabb szerkesztőségi munkatársától, Újságíró 1-től.

Hamarosan ilyen és ehhez hasonló leiratok és mínuszos hírek lephetik el a médiát, újságíróbotok tolmácsolásában!

Természetesen attól még – viszonylag – messze vagyunk, hogy a következő sztáríró, vagy Pulitzer-díjas újságíró, esetleg blockbuster forgatókönyvírója közülük kerüljön ki. Bár ez utóbbi, tekintve a filmfelhozatalt, lehet, hogy már megtörtént. Azonban kétségtelen, hogy a jövőkutatók trendjei az évtized végére megvalósulni látszanak. Innentől pedig folyamatosan fejlődnek, íráskészségük kikristályosodik a Mesterséges Intelligencia tanulása által, talán közben megtalálják a saját hangjukat, egyéni stílusukat.

A mesterséges szövegalkotás első fecskéi a különféle cégek chatbotjai voltak. Az első beszélgetésre tervezett program az ELIZA nevet viselte, amit Joseph Weizenbaum tervezett 1966-ban. Természetesen a program nem kereskedelmi céllal készült, hanem a mesterséges intelligencia tanulmányozására. Működése rendkívül egyszerű, hasonlóan a mai chatbotokhoz. Adatbázisában szavakat, illetve azokból készült variánsokat, kifejezéseket tárol. Ha a vele kommunikáló használ egy szót vagy kifejezést, ELIZA erre reagálva megalkotja válaszát. Minél nagyobb az adatbázis, annál pontosabb válaszok születnek, annál nehezebb a programot ,,leleplezni”.

Az első beszélgetésre tervezett program az ELIZA nevet viselte, amit Joseph Weizenbaum tervezett 1966-ban.
Az Eliza – Forrás Wikipedia

ELIZÁT további fejlesztések követték, míg az 1990-es években a chatbotok kereskedelmi forgalomba nem kerültek.

Miután az intelligens szoftverek bekerültek a gazdaság vérkeringésébe, a programfejlesztés átkerült a tech-multikhoz, amelyek az új piaci szegmensben további start-up felvásárlásokkal erősítették pozícióikat. Ez azért jelentős fejlemény, mert az olyan tech-óriások, mint például a Microsoft Research és a Google (mai nevén Alphabet) főleg verbális adatgyűjtésben, az írott kommunikáció valamilyen felhasználásában utaztak. A chatbotokat így már sokkal gyorsabban lehetett fejleszteni – gépi tanulási technológia által – úgy, hogy házon belül ,,elengedték” azokat, valódi emberi kommunikációt tanulmányozni.

A chatbotok tulajdonképpen 99%-ban megegyeznek egymással.

Alapvetően az ügyfélszolgálatok, a customer-communication repetitív feladatainak megoldására, annak automatizációjára jöttek létre. Ezek a botok olyan alkalmazásokon belül működnek, amelyek egy adott funkciót végeznek, mint amilyen a helyszínek felkeresése vagy az e-kereskedelem. Az előre megírt parancskészletre támaszkodó chatbotok csak adott feladat megoldására képesek, mint például az időjárás vagy zenei kérdések megválaszolása. Ezeket jellemzően a kisebb vállalkozások használják. A nagyobb vállalatok intelligens botjaival viszont – a természetes nyelvfeldolgozás révén –, mint emberekkel cseveghetünk. Egy chatbot szinte akármilyen programozási nyelven elkészíthető. A beszerzést fontolgatók válogathatnak a meglévő kínálatból, vagy maguk is megpróbálkozhatnak egy-egy társalkodó elkészítésével a Manychat vagy a Chatfuel motorján keresztül.

Nem az újságíró munkahelye van veszélyben. Érdekes látni, hogy ez az alapvető funkciójú program, az üzlet mennyi területén működtethető! A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a  Fynd Fifi-t és a Spring-et a  divatbotokat, amely a megfelelő ruhadarab kiválasztásában segít. A Telekom Twyla és a Burger King botjai a rendelésben és vásárlásban, továbbá hibák megoldásában, valamint a kérdések megválaszolásában segítenek. Közben a Wall Street Journal Bot a tőzsdei napi jelentéseket készíti, hogy a befektetők naprakész ismeretek birtokában hozhassanak döntéseket. Különösen fontos lehet az orvos-beteg kapcsolatokat intéző Health Tap. A Beasure Messenger a kávéízlésünket deríti fel, a KLM légitársaság botjával pedig eljuthatunk a különleges helyszínekre.  

A keresleti és a kínálati oldal céljai egymásba fonódnak!

A vállalkozásoknak kevesebb élőmunkára lesz szüksége, miközben pontosabb hírlevelezésbe kezdhetnek az ügyfelek szegmentálásával. A felhasználó üzletileg hasznos adatainak gyűjtésén túl, egy intelligens szoftver egy egész vásárlást is végig tud vinni – beleértve a fizetést és a számlázást is. Mindeközben az ügyfelek gyors és kényelmesebb kiszolgálást kapnak, nem mindennapi vásárlói élménnyel gazdagodva. Mindezekből jól látszik, hogy mik a fejlődési irányok, trendek. Nem túlzás kijelentenünk, hogy a mesterséges intelligencia, a chatbotok képezhetik a hidat, ember és gép kommunikációjának következő fokozatában!

Az első, saját hétköznapjainkhoz képest radikális változást az újságírás jelentheti.

Az első, saját hétköznapjainkhoz képest radikális változást az újságírás, az újságíró jelentheti.

2020 júliusában a „Nem érzed produktívnak magad? Talán állj le a túlgondolkodással!” című cikk felkerült a Hacker News híraggregátor toplistájára és rögtön első helyezett lett. Mint később kiderült, a cikket a GPT-3 algoritmus írta. A színes kivétel úgy tűnik, hogy gyorsan eszkalálódik. A Microsoft nyár elején le is cserélte hírszerkesztőit mesterséges kollégákra. A botok nem fogadnak el fizetést, viszont a nap 24 órájában munkára készek. Minél többet használják őket, szövegeik annál jobbak, kifejezőbbek és hitelesebbek is lesznek. Ez utóbbi viszont akár a kárunkra is válhat!

Ugyanis félő, hogy a mesterséges intelligencia botjai a hiteles tájékoztatáson túl, túlzottan a reklámok felé fordulnak. Emiatt valós veszély, hogy a világhálón kisebbségbe szorulnak a mélyelemzések, oknyomozások és érdekes riportok, maga az újságíró. Helyettük minden támogatott, szponzorált tartalom lesz! Innen már csak egy lépés a dezinformációs kampányok botkatonás hadserege. Ez pedig már nem is a jövő, hanem a jelen, ugyanis a nyugati világ politikai életében fajsúlyos közösségi teret, a Twittert már el is lepték a mesterséges troll-profilok.

Természetesen egy adott technológiát mindig fel lehet használni jóra és rosszra egyaránt. Egyesek szerint az újságírást még nagyon korai temetni, még akkor is, ha sokkal több bot fogja végezni ezt a munkát, jóval kevesebb humanoid részvételével. Miközben a modern kor kincsesbányája, a Big Data elemzése jóval hatékonyabb a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Így összességében gyorsabban juthatunk átfogó tényekhez, amelyek felbecsülhetetlenek a döntéshozatal során!

Nos, a mesterséges munkások, chatbotok már itt vannak velünk,

az egyetlen kérdés már csak az, mi mennyire tudunk alkalmazkodunk hozzájuk. Mennyire hatékony szabályozást alkotunk, mennyire tartjuk szem előtt az etikus felhasználást?!



Previous Szuperszámítógépek-kora
Next Ideális épülethőmérséklet? Itt a hőkomfort-mérő bábu!

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük