A Washington Állami Egyetem fizikusai negatív tömegű folyadékot hoztak létre, amely az erő irányával ellentétes mozgást végez.

A mindennapokban, ha egy testre erő hat, ugyanabban az irányban gyorsul, mint az erő iránya, ezt az összefüggést fogalmazta meg Newton II. törvénye, amely szerint az erő egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. Elméletileg azonban az anyagnak lehet negatív tömege ugyanúgy, ahogy az elektromos töltés lehet negatív vagy pozitív.

A negatív tömegű anyag jelenségét mutatták be az amerikai kutatók a Physical Review Letters tudományos folyóiratban. Peter Engels és munkatársai rubídiumatomokat abszolút nullához (mínusz 273,15 Celsius-fok) közelire hűtötték le, egy Bose-Einstein-kondenzáció bozonokból álló híg gáz állapotú anyagot hozva létre. Ebben az állapotban a részecskék nagyon lassan mozognak, és a kvantummechanika elveit követve hullámként viselkednek. Az így létrehozott szuperfolyékony anyagnak súrlódásmentes a folyadékállapota, azaz a folyadék energiaveszteség nélkül tud áramlani.

A negatív tömeg állapotának létrehozásához a kutatók lézert használtak a rubídiumatomok befogásához és ide-oda mozgatásához, megváltoztatva ezzel forgásukat. Amikor az atomokat kiengedték ebből a lézercsapádból, azok tágultak és egyes atomok negatív tömeget mutattak.

Ez az ellenőrzés eszközt teremt a kutatók számára az világűrben megfigyelt negatív tömeg és jelenség, mint a neutroncsillagok, fekete lyukak és sötét energia közötti kapcsolat kutatásához.