Az élet meghosszabbítása
A Caenorhabditis elegans egy fonálféreg (nagyon változatos féregcsoport), csak egy milliméter hosszú, ám az egyik legfontosabb állat a tudomány számára. Ötven éven keresztül ez a féreg volt az egyik olyan lény, amelyben a fejlődés és öregedés biológiáját a legtöbbször vizsgálták. Nagyrészt azért, mert ezt az állatot nagyon könnyű tenyészteni laboratóriumban. De azért is, mert a génjeivel nagyon könnyű manipulálni. …
Az élet eredetének feltárása
Az élővilág nem három, hanem csak két nagy doménre osztható. Legalábbis Szöllősi Gergely, az ELTE fizikusa és Tom Williams, a Bristoli Egyetem munkatársa új módszerű és kiterjesztett génelemzés során erre találtak bizonyítékot. Ami az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére is. Az élet kialakulása óta az evolúció történetének talán legnagyobb eseménye az …
Új eredmények az élet keletkezésének kutatásában
Az ELTE kutatói Párizsi École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles biokémikusaival megmutatták, hogy a kompartmentalizáció lehetővé teszi a hasznos molekulák szelektív fennmaradását a parazita molekulák jelenlétében is. Az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének, valamint a Tanszéken működő MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport és ELTE-MTA-MTM Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak – Szathmáry …
Miből élünk? – felmérik a háztartások helyzetét
A magyar háztartások életkörülményeit feltáró országos felmérés kezdődött 2014. október 20-án, amely ez év december 7-ig tart. A felmérés lebonyolítását és az adatfelvételt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajtja végre, míg kezdeményezője és koordinátora az Európai Központi Bank (EKB). A felmérés hazánkban 167 településen összesen 18 ezer háztartást érint és a válaszadásra kiválasztott családokat véletlenszerű …
Az ősi élet jeleivel lehet tele a Hold
Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …
