Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformja


Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformja
Olvasási idő: 2 perc

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) jön létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformja.

A Szegedi Tudományegyetem 2025. október 14-15-én rendezte meg a „Krio-elektronmikroszkópiai fejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című nemzetközi rendezvényt. Ez a hazai krio-elektronmikroszkópos kutatások elindításának első mérföldköve. A kétnapos workshopon Prof. Dr. Rovó László rektor bejelentette a Nemzeti Krio-elektronmikroszkópia Platform megalakulását. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa a módszer tudományos jelentőségét, valamint a SZTE-n megvalósuló, országosan egyedülálló fejlesztés részleteit.

A Nemzeti Krio-elektronmikroszkópia Platform több egyetem együttműködésében jött létre egy pályázati alappal együtt. Ennek segítségével a jövőben olyan kutatási projekteket támogatnak majd, amelyek illeszkednek a krio-elektronmikroszkópia alkalmazási területeihez.

Az új krio-elektronmikroszkópiás berendezést teljes egészében saját forrásból finanszírozza a Szegedi Tudományegyetem. Arra számítanak, hogy a berendezés kiszolgálja majd a magyarországi és a környékbeli kutatóhelyek élettudományi és anyagtudományi méréseit. A nemzetközi intézmények és a versenyszféra megrendeléseire is számítanak, ezért az SZTE máris szándéknyilatkozatot írt alá a Pasteur Intézettel, a WHO-val és gyógyszergyártó cégekkel.

Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) szakmai vezetője szerint a krio-elektronmikroszkópia (Cryo-EM) technológia forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Lehetővé teszi a biológiai minták, fehérjék, vírusok és más biomolekulák szerkezetének soha nem látott részletességű vizsgálatát. A módszer úttörői 2017-ben elnyerték a kémiai Nobel-díjat, mely azóta a biokémiai, gyógyszerfejlesztési, orvosdiagnosztikai, anyagtudományi és nanotechnológiai kutatások egyik legfontosabb eszközévé vált.

Az SZTE tervezett krio-elektronmikroszkópiás központjában négy nagy teljesítményű műszer kap helyet.

Két krio-EM, egy transzmissziós (TEM) és egy pásztázó (SEM) elektronmikroszkóp technológiája lehetővé teszi a biológiai minták fagyasztásos előkészítését. Úgy, hogy a sejtszerkezetek épen maradjanak. Míg a hagyományos fagyasztás során a képződő jégkristályok roncsolják a sejteket, a krio-eljárás során nem kristályos jég keletkezik, amely így megőrzi a minták természetes, „életszerű” állapotát.

A centrum a Déli Klinikapark területén valósul meg, egy komplex épület felújításával. A projekt kiemelt műszaki követelményeket támaszt a légtechnika, a páratartalom-szabályozás, a hőmérséklet-stabilitás és a rezgésmentesítés terén, amelyek alapvető feltételei a nagyfelbontású mikroszkópiás.

Magyarországon egyáltalán nincs még ilyen műszer és Kelet-Európában is csak elvétve találunk. Régiónkban unikális lesz ez a technológia. A központ célja, hogy országos jelentőségű kutatási infrastruktúraként működjön, a nap 24 órájában biztosítva a hozzáférést a hazai és nemzetközi kutatók számára.



Previous Faültetés, természetes élőhelyek helyreállítása? Nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez!
Next Alfaj, változat, forma – Hogyan használjuk helyesen a növények faj alatti természetes taxonjait?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 − 7 =