A serdülők finommotoros teljesítményét egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat. De nem azonos mértékben.

A HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálata szerint, hangszeres tapasztalat hiányában az összetett kézmozgásokat elsősorban a biológiai érés határozza meg. Zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama válik döntő tényezővé. A kéz finommozgásai – az ujjak gyors, pontos és összehangolt működése – egészen fiatal felnőttkorig fejlődnek. A folyamatban az idegrendszer és a mozgásszervrendszer érése, valamint a gyakorlati tapasztalat egyaránt szerepet játszik. Serdülőkorban azonban jelentős egyéni különbségek figyelhetők meg. A serdülők kézügyessége és az azonos életkorú fiatalok biológiai érettsége akár évekkel is eltérhet egymástól.

Korábbi eredmények már jelezték, hogy a tapasztalat hatása különbözik az egyszerű, ismétlődő ujjmozgások és az összetett, koordinált mozgássorok esetében. A mostani kutatás arra kereste a választ, hogy a biológiai érés és a tapasztalat milyen súllyal befolyásolja a finommozgásos teljesítményt. Figyelembe vették a hangszeres képzést, a mozgások összetettségét, a kézdominanciát és a nemi különbségeket is.

A kutatócsoport új vizsgálatában 225 serdülő (ebből 123 lány) vett részt.

A biológiai érettséget ultrahangos csontkorbecsléssel határozták meg, amely pontos képet ad a vázrendszer fejlettségéről. A finommotoros tapasztalatot az életkor, a kézdominancia, valamint a hangszeres képzésben eltöltött évek száma alapján értékelték. A teljesítményt speciális adatkesztyű segítségével mérték, amely képes rögzíteni az ujjak mozgásának sebességét és koordinációját. A résztvevőknek egyrészt maximális sebességgel kellett egyszerű, ismétlődő ujjmozgásokat végeznie, másrészt összetett ujjmozgás-sorozatokat kellett pontosan kivitelezni.

Az egyik legfontosabb eredmény, hogy hangszeres tapasztalat hiányában az összetett finommozgásos teljesítményt elsősorban a biológiai érettség határozza meg. Vagyis azok a serdülők, akik biológiailag előrébb tartanak az érésben, jobban teljesítenek a komplex ujjkoordinációt igénylő feladatokban. Függetlenül attól, hogy hány évesek.

Ezzel szemben az egyszerű, repetitív ujjmozgások sebességét leginkább az életkor jelezte előre, ami arra utal, hogy ezeknél a feladatoknál a gyakorlással járó általános tapasztalat és az idő múlása fontosabb szerepet játszik.

A hangszeres tapasztalat azonban jelentősen módosítja a képet.

Azoknál a fiataloknál, akik rendszeresen zenélnek, a hangszeres képzésben eltöltött idő vált a komplex ujjmozgások legjobb előrejelzőjévé. Tehát a célzott gyakorlás „felülírhatja” a biológiai érettség hatását. Minél több évet tölt valaki hangszeres gyakorlással, annál jobb teljesítményt nyújt az összetett finommozgásos feladatokban. Függetlenül attól, hogy biológiailag érettebb vagy kevésbé érett kortársainál.

Az eredmények rámutatnak arra is, hogy a biológiai érettség még serdülőkorban is számottevően befolyásolja a komplex finommotoros teljesítményt. Továbbá azt is bizonyítják, hogy a serdülők kézügyessége és a speciális, célzott tapasztalatszerzés – például a hangszeres képzés – jelentősen és előnyösen képes alakítani ezt a fejlődést.

Tehát a gyakorlás nem csupán kiegészíti az érési folyamatokat, hanem bizonyos készségek esetében meghatározó tényezővé is válhat.