A szakemberek arra hívták fel némrég a figyelmet, hogy bő 10 évvel ezelőtt volt utoljára megfelelő állapotban a Pátkai-víztározó.

Nem a mezőgazdasági tevékenység, hanem a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőségromlása mögött.

Dr. Magyari Enikő, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi tanára által vezetett kutatócsoport modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel igyekezett rávilágítani a Pátkai-víztározó múltjára. A Pátkai-víztározó évtizedek óta kulcsszerepet játszott és kellene, hogy játsszon a Velencei-tó vízpótlásában. Az utóbbi években azonban súlyos ökológiai kihívásokkal nézett szembe. A kutatók szerették volna megérteni, mi áll a drasztikus vízminőség romlás mögött, mit lehet tenni a tározó megmentése érdekében. A vizsgálat fókusza a tározó elmúlt négy évtizedben tapasztalható ökológiai átalakulásának vizsgálata volt.

A Pátkai-víztározó Fejér vármegyében Pátka község határában található. Területe összesen 351 km2. 1975-ben építették a Császár-víz duzzasztásával, kereszt- és oldaltöltéses kialakításban. Elsődlegesen a Velencei-tó vízszintjének szabályozását szolgálja, a Zámolyi-tározóval együtt. Értelemszerűen, a két tározó, illetve a Velencei-tó üzemeltetése szorosan összekapcsolódik. A tározók együtt körülbelül 12 millió m3 vizet tudnak tárolni, ami a Velencei-tó teljes vízmennyiségének a 30%-a. A tározó a Magyar Állam tulajdonában és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében van. Érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Üzemeltetését a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fejér Megyei Szakaszmérnöksége és a 3. sz. Velencei-tavi Felügyelőség végzi.

Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport a tározóból kiemelt 54 cm hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálta a víztározó állapotát.

Az 1983-as évektől napjainkig vizsgálták azokat a folyamatokat, amelyek a vízminőség romlásához vezettek.

Az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosítottak:

1983–1997: A tározó kialakítását követő instabil időszak, amelyet az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavart meg. Az üledékben opportunista, oxigénszegény környezetet jelző árvaszúnyogok (Chironomus-fajok) domináltak, illetve magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás volt jellemző.

1997–2015 (referenciaállapot): A mezotróf víztestben a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága. Megjelentek a hínárhoz kötődő, érzékenyebb faunaelemek (pl. Cladotanytarsus-fajok), nőtt az ökológiai sokféleség. A paleoökológiai és geokémiai adatok egybehangzóan azt mutatták, hogy ez volt a tározó legkedvezőbb ökológiai állapota. Mérsékelt tápanyagterhelés, vízinövényzet, stabil üledékképződés, kiegyensúlyozott fenéklakó (bentikus) közösségek voltak jellemzőek. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

2015–2022: A legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom (TOC, TbN, TS) drasztikus növekedését tapasztalták, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. Ezt a visszatért Chironomus-dominancia is megerősítette. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett.

Az eredmények szerint a vízminőség romlásának hátterében nem a környező területeken folyó mezőgazdasági tevékenység, hanem elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás áll. Az intenzív etetés és halbetelepítés, valamint a befolyó vizek tápanyagterhelése erőteljesen kapcsolódik a globális klímaváltozáshoz, mely a térségben szélsőséges csapadékeloszlást eredményezett. A fenti negatív hatásokhoz társul a tározót tápláló Császárvíz vizének elvezetése a patak felső szakaszán. Emiatt a mederben napjainkban magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

A Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elengedhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációja.

A javasolt intézkedések között szerepel a körültekintéssel végzett kotrás, a horgászati tevékenység szabályozása. Továbbá a ragadozó halak arányának növelése és a Császárvíz vízminőségének javítása.

Mit hiányolunk? Ha azt mondjuk, hogy a két tározó, illetve a Velencei-tó üzemeltetése szorosan összekapcsolódik, akkor miért nem esik szó a Zámolyi-tározóról, illetve a három környezeti elem együttes kezeléséről?

Mi történt? A Fejér Vármegyei Kormányhivatal előtt eljárás indult a Velencei-tó vízpótlását biztosító Pátkai-víztározó rekonstrukciója érdekében. Az eljárás során a tározó és kiegészítő létesítményei kapcsán elkészített környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján kerül sor a környezetvédelmi működési engedély kiadására.

Forrás:

Tombor, E., Korponai, J.L., Zsigmond, AR. et al. Response of a shallow water reservoir to anthropogenic stressors: implications for the water supply of lake velence, a major recreational lake in Hungary. Hydrobiologia (2026).