Negyedik alkalommal rendezték meg az EURORACCOON elnevezésű nemzetközi konferenciát, amelynek fókuszában a mosómedvék megjelenése, elterjedése és e jelenség hathatós kezelése álltak.

A 2026. február 4-6. között tartott szakmai fórumnak első ízben adott otthont hazánk és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Ezen a ponton megállhatunk egy picit és megerősíthetjük a kedves Olvasót, hogy ez nem vicc. Az Észak-Amerikában őshonos mosómedve, Európában eredetileg egyáltalán nem fordult elő, de mára… és ez itt a probléma.

A sokak által cukinak tartott és a rajzfilmekből, popkultúrából ismert mindenevő mosómedve kiváló alkalmazkodóképességű, feltalálja magát a városokban és igazi megélhetési kukabúvár. Lehet, hogy szerethető, de inváziós faj, amelynek nem lenne helye a hazai faunában. Hazai elterjedése egyáltalán nem üdvözlendő jelenség, éppen ezért kellő óvatossággal kell figyelni és kezelni a fajt, és szükség esetén időben megtenni a kellő óvintézkedéseket, nehogy az itthon honos állatfajok vagy épp a termesztett növénykultúrák bánják az új lakók beköltözését.

A negyedik alkalommal megrendezett európai mosómedve konferencián a magyarországi helyzet értékelésén túl a résztvevők – 8 ország mintegy 40 kutatója – sorra vették saját nemzeteik tapasztalatait is. Szó esett a sajnálatos németországi helyzetről is, ahol az 1930-as években két mosómedvepár szabadon engedésével kezdődött meg a faj megtelepedése. Mára, csaknem száz évvel később, már több mint félmilliós állomány okoz fejtörést a német vadgazdálkodóknak. Magyarországon ma még sokkal szerényebb mosómedve-populáció található, számuk azonban az utóbbi 10 évben látható növekedésbe kezdett. Lakóhelyük gócpontja a Pest vármegyei Ócsa térségében lelhető fel, de elvétve az ország teljes területén megjelenhetnek.

Miért jelent veszélyt a mosómedvék kontrollálatlan terjedése?

Mivel nincs természetes ellensége, a szabadon szaporodó állatok előszeretettel választják ételként madarak tojásait. Ezzel hatalmas pusztítást végeznek a szárnyasok között. De nincsenek biztonságban a kisemlősök, kétéltűek vagy éppen a puhatestű fajok sem. A mosómedve ráadásul előszeretettel fogyasztja pl. a kukoricát is.

Mindemellett a mosómedve harapása is hordozhat veszélyt. Nemcsak fájdalmas lehet egy ilyesfajta találkozás, de komoly kockázata is lehet a fertőzésnek. A csak látszatra szelíd mosómedve inkább az animációs filmek sztárja kellett volna maradjon, ahol bájos csínytevés, ha beszoknak a települések határain belülre is. A valóságban minden ilyen tevékenysége humánegészségügyi kockázatot is jelent az anyagi károkozás mellett.

A konferencia a felsorolt problémák előrejelzésére, megelőzésére, a mosómedvék hatékony kezelésére gyűjtötte össze a tudományos és gyakorlati tapasztalatokat és javasolt követendő stratégiákat.