A sáfrányt sokan csodaszernek tartják, amellett, hogy valóban csodálatos fűszer.

Állítólag olyan egészségi állapotok pozitív befolyásolására is képes, mint a depresszió, a memóriavesztés, a szorongás, a premenstruációs szindróma, a krónikus stressz. Számontartják úgyis, mint görcsoldó, gyulladásgátló és daganatellenes hatású növény.

A súlyos depressziós rendellenességekkel és az enyhe vagy közepes mértékű depresszióval kapcsolatban végzett vizsgálatokban a sáfrány ugyanolyan hatásos volt, mint az antidepresszánsok. Úgy gondolják, hogy a sáfrány az antidepresszánsokhoz hasonlóan gátolja a dopamin, norepinefrin és a szerotonin újrafelvételét, ráadásul a sáfránynak kevesebb káros hatása van.

A sáfrány a Föld egyik legérdekesebb növénye.

Csak évente egyszer, ősszel virágzik, ráadásul a növény csak mintegy néhány hétig nyílik, így az ültetvényeket gyorsan kell betakarítani. Plusz csak három bibével rendelkezik, így mindent egybevetve a világ egyik legdrágább fűszere. Körülbelül 170 000 virágra van szükség 45 deka előállításához. Elsősorban Iránban termesztik, de Afganisztánban, Olaszországban, Marokkóban, Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is találhatunk termesztőket. Általában kézzel, és nem mechanikusan takarítják be, emiatt is olyan drága.

Évszázados múlttal rendelkező növény. Királyok, királynők, fáraók és szerzetesek is sáfrányt használtak ételeikben, italaikban, fürdőikben vagy az imák során. A középkorban olyannyira nagyra becsülték, hogy a hamisított sáfrány eladását börtönnel vagy szigorúbban büntették.

A Pharmaceutical Biology folyóiratban megjelent 2013. évi tanulmány a sáfrány rákellenes tulajdonságaival foglalkozik. 

A sáfránynak szabad gyököket gátló tulajdonságai és daganatellenes hatásai vannak. A jelenlegi adatok alapján a sáfrány… ígéretes jelöltnek tekinthető a klinikai daganatellenes vizsgálatokban.

A betegségek elleni küzdelem mellett a sáfrány olyan fontos tápanyagokat is tartalmaz, mint a vas.

Ez jó a vérre és az izmokra. A magnézium jó az idegekre, az izmokra, a csontokra és a vérnyomásra. A mangán pedig segíti a vércukorszint szabályozását, a szénhidrátok metabolizálását és a kalcium felszívódását. A sáfrány káliumot is tartalmaz, amely jó a mellékvesék és a vese működéséhez. A benne lévő B6-vitamin jó az agy, az idegrendszer és a hormonok számára. C-vitamintartalma pedig segíti az immunrendszert.

A 2015. évi áttekintés szerint sáfrányban lévő fő aktív antioxidánsok a következők: krocin, picrokrocin, safranal. Egyéb vegyületek még a kempferol és a krocetin. Ezek az antioxidánsok segítik az oxidatív stressz és a testben levő szabadgyökök elleni küzdelmet és az egészség fenntartását.

A sáfrány fokozhatja a nemi vágyat és a szexuális funkciókat mind a férfiak, mind a nők esetében. A kutatók áttekintették a sáfrány férfi meddőség problémáira gyakorolt ​​hatásait és megállapították, hogy bár pozitív hatással volt az erekciós zavarra és az általános nemi vágyra, de nem változtatta meg a sperma életképességét.

Mindezek ellenére legfeljebb 1,5 g sáfrány fogyasztása biztonságos naponta, mert a túlzásba vitt fogyasztása mérgező lehet. A kutatók szerint 5 g már mérgező adag.

Fontos tudni, hogy a sáfrány nem képes életben maradni emberi gondoskodás nélkül, ezért nem nő vadonban. 2019 januárjában drezdai biológusoknak sikerült megértenünk a sáfrányhagyma eredetét és megvilágították a szülőfajokat.

A sáfrány (Crocus sativus) tehát csak egy fajból származik,

a Görögországban található vadon élő Crocus cartwrightianus fajból. A sáfrány genom szekvenálásával és a különféle sáfrányfajok összehasonlító kromoszómás elemzésével (Fluorescence in situ hibridizáció, FISH) a drezdai biológusok ki tudták mutatni, hogy két apró kromoszomális különbséggel rendelkező Crocus cartwrightianus egyed genomjai összeolvadtak. Ezek az eredmények lezárják e mitikus növény eredetének évszázados kutatásait.