Ijesztő állapotban van az egyetemisták mentális egészsége


Ijesztő állapotban van az egyetemisták mentális egészsége
Olvasási idő: 3 perc

A magyar felsőoktatási hallgatók valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal.

Legalábbis ez derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek. A több mint 7 ezer egyetemi hallgató bevonásával készült országos felmérés eredményeit a „Hallgatói lelki egészség – Ki mit tehet érte?” című fórumon mutatták be. Az országos vizsgálattal a döntéshozók figyelmét szeretné felhívni egy hatékonyabb tanácsadói rendszer kiépítésére. Nézzük, mennyire van ijesztő állapotban van az egyetemisták mentális egészsége!

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi adjunktusa, Karner Orsolya által vezetett kutatás során Magyarország 64 felsőoktatási intézménye közül 47 helyről összesen 7639 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza, nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki képzési területekről. Az összes kitöltő közel 70%-a nő volt. A kutatás hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy átfogóbb képet kapjanak a magyar felsőoktatásban tanuló aktív státuszú hallgatók pszichés problémáiról, megküzdésük módjáról, valamint erőforrásaikról.

Az egyetemisták mentális egészsége felmérésből kiderült, hogy

a kérdőív kitöltésének idején a hallgatók 55,3%-a a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát. Majdnem 29 %-uk érzi úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeket egyetemi tanulmányaikhoz. A kitöltők 54%-a vállalt munkát tanulmányai mellett és a munkát vállalók 46%-a több mint 21 órát dolgozik hetente, amely a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti. A hallgatók 71,2 százaléka arról számolt be, hogy elégséges anyagi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy hallgatóként boldoguljon.

A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata mellett az evés volt. Számos esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás. Ennél kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése. Ritkábban ugyan, de megküzdési stratégiák eszközei között megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is.

A felmérést végző szakemberek szerint, fontos kiemelni az öngyilkossági gondolatok vártnál gyakoribb és súlyosabb mértékű előfordulását a vizsgált populációban. A kitöltők több mint 40%-a depresszióra utaló tünetekkel küzd. Ezzel az eredménnyel összecseng, hogy a hallgatók 55,3%-a nyilatkozott arról, hogy aktuálisan valamilyen krízist élt át, illetve a válaszadók 70%-a számolt be arról, hogy a járványhelyzet negatív hatást gyakorolt az életére. Az öngyilkossági gondolatokra vonatkozó kérdésénél közel 40 (37,8)% jelezte azt, hogy az elmúlt két hétben eszébe jutott, hogy véget vet az életének, továbbá a gyakoriság tekintetében az összes válaszadó 3,4%-a a “majdnem mindig”, 6,6%-a a “gyakran”, 9,9%-a a “néha” és 17,3%-a a “ritkán” választ jelölte meg. 

A hallgatók 37,5%-a egyáltalán nem végez testmozgást.

Kicsit több mint 26%-uk heti egyszer-háromszor és csak 9,9% heti négyszer vagy többször. A hallgatók rezilienciája, vagyis rugalmas alkalmazkodó képessége nagyrészt közepesen jó. A negatív impulzusok feldolgozásához elsősorban az anya, a partner és a barátok, valamint az egyetemi közegből az évfolyamtársak és az egyetemi oktatók nyújtottak segítséget. Az eredmények alapján a barátokhoz is inkább fordulnak segítségért, mint mondjuk az édesapjukhoz vagy a testvérükhöz. Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7%-a, a karrier tanácsadásról 53%-a még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4%-uk, karriertanácsadást 2,1%-uk vett igénybe egyetemi évei során.

Az ELTE-n jelenleg a PPK Életvezetési Tanácsadóban, az Állam- és Jogtudományi, illetve az Informatikai Karon működik önálló tanácsadói szolgáltatás. A Bölcsészettudományi Karon pedig tanulási tanácsadóhoz fordulhatnak a hallgatók. A PPK Életvezetési Tanácsadóban dolgozó hét pszichológus és egy pszichiáter szakmai szolgáltatásait egyébként bármely kar hallgatója, illetve az egyetem oktatói is ingyenesen vehetik igénybe angol és magyar nyelven.

Az eredményeket egy fórumon, 28 egyetem, a HÖOK, a Magyar Rektori Konferencia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselőinek részvételével mutatták be. Minden jelenlévő egyetértett abban, hogy az egyetemisták mentális egészsége javításra szorul.

A FETA a fórumon elhangzott javaslatokat összegezve megfogalmazta a legfontosabbak fejlesztési irányokat:

  1. A fenti szervezetek között szükséges a szorosabb együttműködés. Ez rendszeres információ- és tudáscserét, valamint a hallgatókat és oktatókat is segítő közös anyagok kidolgozását jelentené.
  2. Elengedhetetlen az oktatók fejlesztése, képzése a mentálisan kritikus helyzetekkel kapcsolatban.
  3. Nélkülözhetetlen az egyetemi pszichológia tanácsadók működésének vagy – ahol még nincs – létrejöttének intézményi támogatása. A meglévő több hónapos várólisták csökkentése és a hallgatók időbeni megsegítése érdekében kiemelten fontos növelni az erőforrásokat a tanácsadókban. De biztosítani kell az elérhető szolgálatokat a hazai hallgatók mellett a nemzetközi hallgatók számára is. Létfontosságú, hogy az egyetemi tanácsadóknak ne csak a tűzoltásra legyen kapacitása, hanem mentálhigiénés prevenciós tevékenységre is.
  4. Mindezek megvalósítását elősegítheti, ha az angolszász modellhez hasonlóan hazánkban is létrejönnek a felsőoktatásra fókuszáló átfogó, komplex beavatkozási tervek, wellbeing stratégiák.

A FETA mint a felsőoktatási tanácsadással foglalkozó szakemberek szakmai ernyőszervezete már számos lépést tett ennek előkészítésében szakmai protokollok kidolgozásával, módszertani anyagok összeállításával és a szakmai párbeszéd elindításával. Ebben szakértőként a jövőben is kiemelt szerepet fog vállalni.



Previous Minőségellenőrzés a mirigysejtekben
Next A palládium kulcsfontosságú szerepe a gyógyszeriparban

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenhat + 15 =