Talán maga Arany János is boldog tudattal ébredne a hírtől holnap reggel, hogy mostantól hazánkban van a tudománynak fája.
Mert a Tudomány Fája egy 203 éves platán lett Margitszigeten, ami nagyjából egykorú a Magyar Tudományos Akadémiával. A Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg. Ugyanis a mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek.
A Tudomány Fája egy impozáns ősplatán, amely arra is hivatott, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését. A park legidősebb és a legszebb platánfájaként tartja számon a FŐKERT. Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke szerint „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatán olyan emlékjel, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy ez a platán azért is találó jelkép, mert kérge folyamatosan leválik, és alatta új réteg jelenik meg. A fa ettől nem veszít önmagából; éppen így marad élő. Megőrzi gyökérzetét, törzsét, tartását, miközben láthatóan megújul. Az Akadémia előtt is ez a feladat áll. Meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.
No Comment