Több szempontból is nehéz év volt a 2020-as.

A COVID-járvány százezrek életére volt nagy hatással, teljesen eluralta a sajtót és sokakat érzelmileg borúlátóvá, pesszimistává tett! Ugyanakkor az elmúlt tizenkét hónap sem telt esemény nélkül a tudományos világ számára. Némi felüdülést hozhat tehát, a tudományt kedvelők közösségének, ha megnézzük, mik lehettek a 2020-as év legfontosabb tudományos eredményei.

2020. február 24-28. között az UNESCO Nemzetközi Téli Iskolája Kőszegen szervezett konferenciát. Az ötnapos konferencián, három kontinens 25 országának tudósai, tudományos infrastruktúrájának szakemberei vettek részt. Kommünikéjükben leszögezték, hogy míg a bizalom a politikai, gazdasági élet szereplői iránt alapjaiban rendült meg, a tudományba és művelőibe vetett hit erősödött.

A bizalomra rá is szolgált a vírusvakcina rekordidő alatti kifejlesztése.

Idén több vakcinagyártó is sikerrel zárta az oltás tesztelési fázisát és kezdte meg a gyártást. A vakcinák oltóanyag-fejlesztési alapjai a következők: génbázisú oltóanyagok (RNS– és DNS-vakcinák), vektor alapú oltóanyagok, fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok, legyengített élő kórokozókat tartalmazó, valamint inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagok. A vakcinafejlesztés pénzügyi vonatkozásairól itt olvashat!

A 2020-as évnek a világűr kutatásában is fontos tudományos eredményei voltak.

A Mars szerves molekuláinak meglétét igazolta egy kutatás. Ez a közös ELSI-JAXA csapat által végzett új kutatás a legkorszerűbb analitikai technikákat alkalmazta az ALH84001 karbonátok nitrogéntartalmának tanulmányozására. A csapat most már biztos abban, hogy megtalálták az első szilárd bizonyítékokat, hogy 4 milliárd éves nitrogéntartalmú marsi szerves anyagok van a meteoritban.

A tudósok évtizedek óta próbálják megérteni, vannak-e szerves molekulák, vegyületek a Marson, és ha igen, mi azok forrása. Noha a közelmúltban komoly bizonyítékokat tártak fel a marsi szerves anyagokról, kevés tudomásunk van arról, honnan származnak, hány évesek, mennyire elterjedtek vagy milyen lehet a biokémiai aktivitással való összefüggésük. A bizonyítási eljárás részleteiről itt olvashat.

Az univerzumnál maradva, először figyelték meg egy gázóriás magját.

Brit csillagászok, egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak, ami feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet. A csillagászok úgy vélik, felfedezték egy óriásbolygó kőzetmagját, mely körül hiányzik a légkör. Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra. A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy egy éve csupán 18 órából áll, felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok. A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy sohasem volt neki. Ezek további megfigyelése segíthetnek ellenőrizni azokat az elméleteket is, melyek a gázóriások fejlődésére vonatkoznak. A felfedezésről, illetve annak körülményeiről egy korábbi cikkünk is beszámolt.

2020 legfontosabb tudományos eredményei közé tartozik, hogy február 10-én lőtték fel az űrbe a Solar Orbiter űrszondáját, hogy az a Napot fényképezhesse.

A NASA és az Európai Űrügynökség közös missziója során, júniusban az eddigi legközelebbi Nap-képek születtek. A szonda küldetése hét évig fog tartani. A megfigyelés mellett, a Solar Orbiter közelebb fogja vinni az emberiséget a Nap működésének, illetve a heliocentrikus naprendszerünk megértéséhez. Az Európai Űrügynökség képei itt láthatóak!

Az orvostudományban, Karikó Katalin biokémikus mellett – aki az mRNS-vakcina alapjainak kifejlesztésével hívta fel magára a tudományos világ figyelmét – Roska Botond tavaly megkezdett sikerszériája érkezett újabb mérföldkőhöz.

Dr. Roska Botondnak és kutatócsoportjának sikerült mesterséges retinát fejlesztenie, amely az egészséges emberekéhez hasonlóan funkcionál. Az úgynevezett retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. Az eljárással felnőtt donorok bőréből vagy véréből izolált, már differenciált sejteket juttatnak vissza őssejt állapotba. Ezekből a testen kívül, az eredetivel nagyban megegyező, korlátlan számú retina szövet növeszthető. Mindemellett a kutatóknak a világon elsőként sikerült szervdonorokból származó izolált retinán, elektrofiziológiai módszerekkel fényválaszt mérni, ami tovább mélyíti a látással kapcsolatos tudományos ismereteket. A sikerről, ami egyszer talán a vakság végét hozza majd el, bővebben itt olvashat.

A magyar sikerek sorát gyarapítja

egy, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Motorpharmacology kutatócsoport idegrendszeri sérülések csökkentésére kifejlesztett gyógyszere. Jelenleg az MPH-220 jelű készítmény sikerrel abszolválta a preklinikai fázist. A publikált eredmények szerint a gyógyszerjelölt hatékonyan csökkenti az idegrendszeri sérülések, például a stroke utáni görcsös izom-összehúzódásokat. Mindezt úgy, hogy közben nem okoz neurológiai, pszichiátriai és keringési mellékhatásokat, mint a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek. Úgy, hogy az izom-összehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat. Minderről bővebb információkat itt találhat.

Az elmúlt évek több szempontból is Kína előretörését hozták. Az év végén sikerrel helyezték üzembe fúziós reaktorukat a szecsuáni Tokamakban. A Tokamak HL-2M nevű fúziós reaktor már tavaly elkészült, de a vele kapcsolatos munka csak mostanában ért véget. A fúziós reaktor, kategóriájában a legnagyobb lesz. Ha az eszköz eléri tervezett üzemi hőmérsékletét, a kétmilliárd Celsius fokot, akkor valójában tizenkét mesterséges nappal lesz egyenértékű. A magfúzió fenntartása ugyanakkor a mai technológiai színvonalon nehézkes. De a lehetséges haszon minden befektetett energiát megér. A fúziós energia szolgáltathatja a legnagyobb energiát, veszteség nélkül, ugyanakkor rendkívül tiszta forrás is, hulladék felhalmozása nélkül.

Kína az energiaszektor radikális átalakításának terve mellett, az adatfeldolgozásban is előrelépett! 2020. december harmadikán bejelentették, hogy elérték a kvantumfölényt. A kínai rendszerrel percek alatt végezhetünk el olyan számítási folyamatokat, amelyekhez a világ legerősebb szuperszámítógépét használva kétmilliárd évre lenne szükség. A fotonmanipulációs elven történő működés alapjaiban eltér a nyugaton eddig bevettnek számító, szupravezetők használatától. Erről és ehhez hasonló szuperszámítógépekről korábbi cikkünkben olvashat.

Az év egyik legnagyobb nyugati sikere a SpaceX vállalatához kötődik.

Az Elon Musk nevével fémjelzett vállalat először küldött fel asztronautákat a világűrbe, mindezt saját rendszerével. A sikeres misszió ott veszi fel a fonalat, ahol a NASA űrsikló-projektje tíz éve azt félbehagyta. A siker nemcsak tudományos jelentőségű. A SpaceX megnyitotta az utat a magáncégek számára az űr meghódítása terén, illetve tevékenységük más országok űrkutatására is hatással lesz, minden bizonnyal. 2020 legfontosabb tudományos eredményei bizonyára 2021 alapját képezik. 

Reinhard Genzel és Andrea Ghez galaxisunk, a Tejútrendszer közepén található régiót, a Sagittarius A*-ot tanulmányozták. A csillagok mozgásának vizsgálatával alátámasztották, hogy egy hatalmas tömegű, láthatatlan objektum, valószínűleg egy szupermasszív fekete lyuk helyezkedik el a magban, amely befolyásolja a környezetében lévő égitesteket. Ez azt jelenti, hogy megtalálták a galaxisunk közepén ,,tátongó” fekete lyukat. Az objektum nagyjából négymillió naptömegű, de egy Naprendszernél kisebb régióban is elfér. Ténykedésüket fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

2020 az elméleti fizikában is áttörést hozott.

Roger Penrose matematikai módszerekkel igazolta, hogy a fekete lyukak képződése az általános relativitáselmélet egyik következménye. Bár maga Einstein nem hitt a fekete lyukak létezésében, Penrose bebizonyította, hogy ezek az objektumok valóban létrejöhetnek. Emellett a tudós a fekete lyukak tulajdonságait is vizsgálta és arra jutott, hogy belsejükben az általunk ismert fizikai törvények érvényüket vesztik. Einstein halála óta ez a korszakalkotó tanulmány az egyik legjelentősebb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez.

Persze, a tudomány sohasem statikus!

Sok áttörést, sokévi kutatás és fejlesztés előz meg. A tudományos világ Oscar-jaként számon tartott Nobel-díj is gyakran a tudós életművét jutalmazza, nem az év felfedezését. Ugyanakkor vigasz, hogy a nagy felfedezések a tudományos világ újabb építőkövei lesznek, amikre újabb és újabb kutatások épülhetnek. Így az eredmény nem lezárás, sokkal inkább kapu. Ezáltal biztosak lehetünk abban, hogy az itt felsorolt eredmények – melyek előzményei évekre nyúlnak vissza a múltban – továbbfejlődve közelebb visznek minket a világ titkaihoz, életünk jobbá tételéhez és a jövő nemzedékek inspirációjához!

2020 legfontosabb tudományos eredményei ezzel még nem értek véget, de reméljük, hogy a TudományPláza szubjektív, 2020-as listája, az idei nehézségek ellenére is, derűre adott okot a tudományt kedvelő közösségünk számára és velünk maradnak 2021-ben is! Boldog Új Évet!