Magyar gyógyszer az idegrendszeri sérülések csökkentésére


Magyar gyógyszer az idegrendszeri sérülések csökkentésére
Olvasási idő: 3 perc

A magyar gyógyszer kutatásáról a világ legjelentősebb élettudományi lapja adott hírt.

A Cell közölte az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Motorpharmacology kutatócsoport legújabb tanulmányát, melyben részletesen beszámolnak Málnási-Csizmadia András és kollégái által, az idegrendszeri sérülések csökkentésére kifejlesztett, MPH-220 jelű  magyar gyógyszerjelölt preklinikai, azaz emberi kipróbálás előtti vizsgálatairól.

A publikált eredmények szerint a világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt hatékonyan csökkenti az idegrendszeri sérülések, például a stroke utáni görcsös izom-összehúzódásokat. Mindezt úgy, hogy közben nem okoz neurológiai, pszichiátriai és keringési mellékhatásokat, mint a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek.

A stroke és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek közel 40 százalékánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódása. Az élethosszig tartó, sokszor folyamatosan romló állapot körülbelül 60 millió ember életét nehezíti meg világszerte, az ő kezelésük becsült költsége meghaladja az 500 milliárd dollárt.

„A páciensek nagyobb részénél nem kellően hatásosak a ma alkalmazott spaszticitáscsökkentő szerek. Illetve megfelelő dózisú alkalmazásukat mellékhatásaik lehetetlenné teszik. A stroke-kal foglakozó szakemberek nevében mondhatom, hogy égető szükség lenne új gyógyszerre. Bízunk benne, hogy néhány éven belül bekerül az orvosi gyakorlatba” – mondja Szapáry László docens, a Magyar Stroke Társaság elnöke.

Az MPH-220 magyar gyógyszerjelölt közvetlenül az izom-összehúzódásért felelős fehérjére, a miozinra hat.

A magyar gyógyszer eddigi tapasztalatok és a preklinikai vizsgálatok szerint minden esetben kifejti hatását. Az MPH-220 hatásmechanizmusát azok a vizsgálatok tárták fel, amelyeket a magyar kutatócsoport végzett el elsőként a világon. A párizsi Curie Intézettel együttműködve meghatározták a vázizmok összehúzódását végző miozin atomi szerkezetét.

„Jelentős tudományos kihívásnak számított, hogy olyan hatóanyagot fejlesszünk ki, amely hatékonyan oldja a görcsöket a vázizomban úgy, hogy a szívizom működését nem befolyásolja. A vázizmokban és a szívizomban működő miozinok nagyon hasonlóak egymáshoz. Ezért meg kellett találni köztük azt az apró különbséget, amelynek kihasználásával a gyógyszerjelölt csak az egyikre hat. Mi fedeztük fel, hogy van egy nagyon apró, megcélozható különbség a miozin szívében, a hatalmas fehérjemolekulának mindössze egyetlen építőkockájában, egyetlen aminosavban” – mondja Gyimesi Máté, a kutatócsoport tudományos igazgatója.

A kutató hozzátette: „Egyszerű hasonlattal az MPH-220 működését úgy lehet elképzelni, hogy felépítünk egy játékvárat sok száz építőkockából. Majd felépítünk egy ugyanolyan várat egy ugyanolyan építőkocka-készletből, de a vár egyik nagyon fontos pontján, mondjuk a vár felvonóhídjánál egyetlen építőkockát megváltoztatunk. A változtatás miatt a várat ostromlóknak lehetősége nyílik arra, hogy mondjuk egy ékkel megakadályozzák a felvonóhíd felhúzását, míg a másik változatnál ez nem lehetséges.”

A szívizomzatban jelen lévő miozinra vannak már komoly gyógyszerjelöltek, de a vázizmokban lévő miozint még senkinek nem sikerült megcéloznia ilyen módon.

Ezt hangsúlyozza a kutatási terület egyik legkiemelkedőbb nemzetközi szakértője is: „Számomra nagyon izgalmas az MPH-220, az újgenerációs izomlazító gyógyszerjelölt fejlesztése. A világ első vázizomspecifikus hatóanyagként az MPH-220 enyhítheti a jövőben a lakosság közel 10 százalékát gyötrő, idegrendszeri sérülések következtében vagy krónikus derékfájásban kialakuló izomgörcsöket” – mondja James A. Spudich, a Stanford Egyetem Lasker-díjas professzora. Spudich három biotechnológiai gyógyszercég, a Cytokinetics, a MyoKardia és a Kainomyx társalapítója, amelyek a világon elsőként fejlesztettek ki gyógyszerjelölteket szívizom-miozinra.

A magyar gyógyszer esetében a vázizmokban a hatóanyag be tud ékelődni a miozin legfontosabb, az összehúzódást lehetővé tévő részébe, viszont a szívizom-miozinba nem. A beékelődés miatt a vázizmok nem húzódnak össze, így az izomrostok ellazult állapotban maradnak és az izomgörcs megszűnik.

Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy ha az MPH-220 a vázizmokra hat, akkor a hatására miért nem lazul el a teljes vázizomzat? Ennek magyarázata is az előbbiekben keresendő. A vázizmok miozinjainak körülbelül fele ugyanis olyan miozintípusból áll, mint amilyen a szívizomban található. A hatóanyag ezt a miozintípust a vázizmokban sem gátolja, így megmarad a mozgásképességhez szükséges izomtónus. A ma alkalmazott gyógyszerek esetében a teljes izom elernyed, mert az izom beidegzését gátolják. Így a betegek enyhe túladagoláskor is átmeneti, de teljes izomtónus-vesztést szenvedhetnek el.

Az állatkísérletekhez egy mesterséges intelligencián alapuló tesztrendszert fejlesztett ki a projekt informatikai támogatását nyújtó Printnet Kft.. A rendszer segítségével az állatok mozgását 3D-ben, szubmilliméteres pontossággal követhették. A mélytanulási algoritmusok alkalmazása megerősítette, hogy az állatokban idegrendszeri sérülés hatására kialakuló izomgörcsöket az MPH-220 kezelés megszünteti és az egészséges szintre javítja.

A kísérleti eredmények szerint az MPH-220 felszívódása a szájon át történő kezelés után rendkívül hatékony.

Az izomgörcsökre kifejtett hatása 24 órán keresztül megmarad. Egy ilyen tulajdonságú gyógyszer később lehetővé tenné a betegek kíméletes és hatékony kezelését. A magyar kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a hatóanyag nem befolyásolja a sejtek működését szabályozó útvonalakat. Továbbá az nem mutagén, azaz nem károsítja a genetikai állományt. Ennek alapján remélhető, hogy a kezelés biztonságosan kivitelezhető lesz emberek esetében is.

A klinikai vizsgálatok első, a hatóanyag biztonságosságát tesztelő fázisát Magyarországon, egy akkreditált fázis 1-központban végzik. A vizsgálatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is finanszírozza. Jelenleg a vizsgálat előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlik, amelyből jövő év elején kapják meg az első adagokat a vizsgálatba önkéntesen jelentkező egészséges vizsgálati alanyok.



Previous A kutyák személyiségének változásai
Next Ismét fény derült a farkasok és kutyák hasonlóságára

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük