A pecséteknek három fontos jelentősége volt és van: titkosítás biztosítása, tulajdon megjelölés, hitelesítés.

A bélyegzők története nagyon messzire nyúlik vissza. Már a XI. században, Szent László és Kálmán király korában létezett az úgynevezett billog, vagyis idézőpecsét. Arra használták, hogy a vádlottat és a tanút perbe hívják. (A megidézett köteles volt megjelenni a per napján.)

A billogra címert helyeztek, mert azt még az írástudatlanok is felismerték. A magyar történelem első ismert billogja bronzból készült, I. Endre király korában, ezt a billogot később leváltotta a viaszba nyomott pecsét, amely a beidéző oklevelet hitelesítette. A billog másrészt állatjelölő eszköz is volt, amit az állattenyésztők használtak. Szerepe szerint megjelölte az állatokat, mert a billog egy olyan vaspálca volt, melynek végére bevéstek valamilyen ábrát (madárláb, sarló, kereszt, kör, csillag, kehely, stb.) vagy tulajdonjegyet. Ezt a pálcát tűzbe tették, majd az állatok bőrébe vagy szarvába nyomták, így jelölve meg őket.

A mostani bélyegzőgépek elődje a pecsét volt,

ami az aláírás hitelesítéseként szolgált és már a középkorban is használták, főleg nemesek és papok. Az első pecsét története egészen a XV. századig vezethető vissza. 1449-ben készült Velencében, Francesco Sforza milanói herceg számára, az a pecsét, amely a herceg címerét és a „Mediolanum Cursores”, azaz „országok futára” felirat negatív vésetét mintázta. A magyar történelem feljegyzései arra utalnak, hogy a pecsétet, hitelesítés céljából, Károly Róbert vezette be.

A pecsétet általában titkosítás céljára is használták, ezzel zárva le a leveleket, amiket csak így, a pecsét feltörésével lehetett kinyitni és elolvasni. Ha a pecsétet más bontotta fel, mint a címzett, azt bűnösnek találták. Magánjellegű leveleknél a gyűrűs pecsétet használták, míg az egyházi pecsétek papi szimbólumokat és szentek alakjait nyomták, például a papírra.

A levelek pecsételése csak a XVII. században terjedt el igazán, ekkor nem csak hivatalos ügyekben, hanem már a magánéletben is használták. Sokak szerint ekkortól számítva kezdődik a pecsétek „fénykora”. Ekkortól egyre többet használják, leginkább postai szolgáltatásokra, így ezek a pecsétek már dátumot is tartalmaztak.

A pecsétek anyaga fém vagy viasz volt, de a legáltalánosabb a viaszos volt. Ólompecsétet a pápai kancellárián alkalmaztak, míg az uralkodók és királyok általában aranypecsétet használtak. Azt is érdekes megemlíteni, hogyha valaki pecsétet hamisított, az a halálbüntetéssel játszott.

A ma használt bélyegző története a gumi felfedezésével kezdődött.

Charles Goodyear, francia tudós 1736-ban – miután felesége eltiltotta addig sikertelen és igen költséges hobbijától – ként és latexet elegyített legújabb kísérletéhez. Ám az asszony váratlan hazatérte annyira megriasztotta, hogy a kísérleti elegyet ijedtében a kemencébe dobta. Az a hő hatására felfújódott, állaga rugalmas lett, így Goodyear a véletlennek köszönhetően találta fel a vulkanizált gumit. (Máig vulkanizált gumiból készült pecséteket használunk.)

A XX. században indul be a pecsét ipari gyártása. Napjainkban már számos más típusú bélyegző is létezik. Például kenyérbélyegző, digitális-, dombornyomó-, lyukasztó- és postai bélyegző. Különösen népszerűek a bélyegzőgépek. Előnyük, hogy nem kell minden pecsételéskor tintába mártani őket, mivel a tinta már be van építve a bélyegzőgépbe. A bélyegzőtintát ugyanolyan könnyű feltölteni, mint a hagyományos tintapatronokat. Amikor megnyomjuk a házat, a bélyegzőlap elfordul és lenyomatot hagy a papíron. A bélyegzőgép másik előnye, hogy a bélyegzőlemez könnyen cserélhető, ezért nem kell a teljes gépet kicserélni.

Napjainkban egy cég alapításakor a bélyegző készítése már nélkülözhetetlen. A vállalati bélyegzőnek (Bt., Kft.,) tartalmaznia kell a cég nevét, székhelyét és adószámát. Míg az egyéni vállalkozó pecsétjén a vállalkozó neve, címe, adószáma és nyilvántartási száma kell, hogy szerepeljen. Ezen kívül telefonszámot, weboldalt, logót is lehet kérni a bélyegzőkre. További információk a bélyegzőkészítésről a  logoszcegcsoport.hu weboldalon találhatóak.