Járványok, háborúk, természeti katasztrófák vagy pénzügyi válságok idején megfigyelhető néhány jellemző közös fogyasztási minta a társadalomban.

Ezek közül többet is saját bőrünkön tapasztalhattunk meg az elmúlt években. Mindenki átélte például, hogy az emberek pánikszerű felvásárlásba kezdenek, olcsóbb termékeket választanak. A Corvinus agrárközgazdasági kutatói ezekhez még hozzá tették, hogy fontosabbá válnak a helyi források, és többet vásárolnak az emberek online. Nem véletlen, hogy a gazdasági sokkok újraírják az étkezési szokásokat.

Bár a történelem során minden válság befolyásolta, mi kerüljön a tányérra, a Corvinus Egyetem kutatóinak friss áttekintése szerint a pénzügyi krízisek, világjárványok, geopolitikai konfliktusok és ársokkok nem csupán a pénztárcákat terhelik meg. Nyomot hagynak az étrenden és alapjaiban formálják át, mit és hogyan esznek az emberek.

Maró Zalán Márk, Mizik Tamás és Balogh Jeremiás Máté 112 nemzetközi kutatás szisztematikus elemzésén alapuló tanulmánya szerint a sokkokra adott reakciók eltérőek, de vannak visszatérő minták. Ilyen a pánikszerű felvásárlás, az olcsóbb helyettesítő termékek választása, valamint a helyi források és online vásárlás felértékelődése.

Pániktól a takarékoskodásig

A különböző betegségekhez kapcsolódó sokkok azonnali érzelmi reakciókat váltanak ki. A COVID-19 világjárvány jól illusztrálja az ilyen típusú dinamikát. A kezdeti időszakot pánikvásárlás és készletezés jellemezte, később azonban a fogyasztók inkább az online beszerzésre támaszkodtak, tudatosabban vásároltak és tudatosabban fogyasztottak élelmiszert. Pénzügyi válságok, például megugró infláció idején ezzel szemben kevésbé látványos, de tartósabb változások következnek be. Az emberek olcsóbb márkákra váltanak, kevésbé ragaszkodnak a minőséghez, étrendi kompromisszumokat kötnek, és hosszabb távú, költségcsökkentő stratégiákat alakítanak ki.

A geopolitikai konfliktusok – például az orosz–ukrán háború – azonnali áremelkedést hoznak. Ellátási zavarok keletkeznek, a kínálat beszűkül. A polcokról eltűnő importáruk helyett a fogyasztók gyakran hazai alternatívákhoz fordulnak. Még akkor is, ha azokat kevésbé tartják vonzónak. Az ilyenkor megerősödő infláció hosszabb távon csökkenti a vásárlóerőt, és a háztartások étrendje egyre inkább a pénzügyi krízisekre jellemző takarékos mintához közelít.

Gazdasági sokkok során a legsebezhetőbbek kerülnek a legnagyobb nyomás alá 

A Corvinus kutatói szerint a sokkok hatásai nem egyenletesen oszlanak meg. Az alacsony jövedelmű háztartások és a fejlődő országok lakói viselik a legsúlyosabb terheket. Sokan kénytelenek étkezéseket kihagyni, vagy a tápanyagban gazdagabb ételekről – húsról, friss zöldségről – lemondani. Ez hosszú távon alultápláltsághoz és egészségügyi kockázatokhoz vezethet.

A város és a vidék különbségei is felerősödnek. Míg a nagyvárosokban a kínálati hiány és a drágaság jelent gondot, addig vidéken a kisebb jövedelem és a piacra jutás nehézségei ellensúlyozzák az előnyt, hogy az ott élők közvetlenül hozzáférnek egyes élelmiszerekhez.

A kutatói következtetés úgy véli, hogy a jövőben elkerülhetetlenek lesznek újabb gazdasági és társadalmi zavarok, járványok, éghajlati katasztrófák vagy geopolitikai konfliktusok. A kérdés az, hogyan reagálunk rájuk. A jól megtervezett, rugalmas és igazságos élelmiszer-politikák dönthetik el, hogy egy sokk nyomán tartósan romlik-e az étrend minősége, vagy épp ellenkezőleg, új és fenntarthatóbb fogyasztási szokások gyökereznek meg. Maró Zalán Márk, a tanulmány vezető szerzője azt mondja, hogy rövid távon a célzott támogatások – például élelmiszersegély, készpénzjuttatások vagy ingyenes iskolai étkeztetés – segíthetnek megvédeni a kiszolgáltatott csoportokat. Hosszabb távon viszont az vezet célra, ha támogatják a hazai mezőgazdasági beruházásokat és a helyi termelőket, valamint diverzifikálják az ellátási láncokat. Ez ugyanis növelheti az élelmiszer-ellátás ellenállóképességét.

Fontos szerepe van a kommunikációnak is.

A világjárvány alatt több országban tapasztalt pánikvásárlás azt mutatja, hogy a fogyasztók racionális viselkedését a hatóságok célzott tájékoztatással és útmutatással is erősíthetik. A válságokban, gazdasági sokkok idején lehetőségek is vannak. A COVID-19 alatt tapasztalt fordulat – a helyi termékek és a fenntartható élelmiszerrendszerek iránti fokozódó érdeklődés – tartósan átalakíthatja a fogyasztói magatartást. Ha a kormányok és közösségek támogatják a válságban kialakult új kezdeményezéseket, például a helyi élelmiszereken alapuló rendszereket vagy a közösségi kerteket, akkor a sokkok katalizátorként is szolgálhatnak.