Olvasási idő: 7 perc

Az újkori Olimpia kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de több mint 100 éve tartja lázban a sportolókat és a szurkolókat. Cikkünkben összefoglaljuk történetét.

 

A kezdetek

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) 1894. június 23-án Párizsban alapította meg Pierre Fredi de Coubertin francia báró (1863-1937) és Demetriosz Vikelasz (1835-1908), görög diplomata, azzal a szándékkal, hogy az ókori görög Olimpiai játékokat új köntösben, a modern kor igényeire szabva élesszék újjá. A NOB első elnöke Demetriosz Vikelasz, az első főtitkára Pierre de Coubertin volt.

Nevüket és a többi 14 alapító tag nevét márványba vésve őrzik az első újkori játékok helyszínén, az athéni stadion bejáratánál: Ernest Callot, Alekszandr Dmitrievics Butovszkij, William Milligan Sloane, V. G. Balck, Charles Herbert, Lord Ampthill, dr. Kemény Ferenc, José Benjamín Zubiaur, Guth-Jarkovsky, D’Andria Caraffa és Luchessi Palli, Maxime de Bousies, Leonard Albert Cuff és dr. Willibald Gebhardt. dr. Kemény Ferenc a bizottság alapítási ünnepségén nem tudott részt venni, viszont a Magyar Olimpiai Bizottság szerint neki köszönhetően érkezett meg az újkori Olimpia eszméje Magyarországra.

A szervezet elnökei Demetriosz Vikelasz (1894-1896), Pierre de Coubertin (1896-1925), Godefroy de Blonay (1916-1919, Coubertin báró katonai szolgálata alatt gondnokként helyettesítette őt), Henri de Baillet-Latour (1925-1942), Sigfrid Edström (1946-1952), Avery Brundage (1952-1972), Lord Michael Killanin (1972-1980), Juan Antonio Samaranch (1980-2001) és Jacques Rogge (2001-2013) voltak. 2013 óta Thomas Bach a bizottság elnöke.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ma

A NOB a mai napig is működő szervezet, melynek székhelye a svájci Lausanne városában található és minden politikai, illetve sportszervezettől elkülönülő, önálló, autonóm intézményként működik. Új tagjait a már meglévő tagok választják ki titkos szavazással. A tagság előfeltétele, hogy a jelölt olyan ország állampolgára legyen, amelynek olimpiai bizottságát a NOB elismerte. Feltétel még az angol vagy a francia nyelv ismerete, hiszen ezek a NOB hivatalos nyelvei. A megválasztott tag élete végéig (vagy a jelenlegi szabályok szerint 80 éves koráig) tevékenykedhet a szervezeten belül. Ha nem kíván részt venni a további munkában, a tag lemondhat tisztségéről. De el is vehetik tőle azt, ha figyelmen kívül hagyja a NOB érdekeit, nem vesz részt aktívan a munkában, elhagyja hazáját, vagy egyéb ok miatt méltatlanná válik e tisztség betöltésére. (Mi nem találtunk példát arra, hogy ilyen történt volna, de aki tud írjon hozzászólást. – a szerk.) Több magyar taggal is büszkélkedhetünk a bizottság történelme során. Csak néhányat említünk meg közülük: Gróf Andrássy Géza (1907-1938), Muzsa Gyula (1909-1946) és ifj. Horthy Miklós (1939-1948). Jelenleg dr. Aján Tamás (2000-) és Schmitt Pál (1983-) a NOB tagja.

Mint minden szervezet, a NOB is lefektette saját és a játékokra vonatkozó alapszabályait, amely kisebb-nagyobb korrekciótól eltekintve a mai napig érvényes. Ezt a dokumentumot az Olimpiai Charta tartalmazza. Az egyik fő alapelvet így rögzítették: „mint alkotmányos természetű alapokmány, kifejezi az Olimpizmus alapelveit, és a legfontosabb értékeit, illetve a betartásukra figyelmeztet.”

A Magyar Olimpiai Bizottság

A Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) 1895-ben alapították. Alapítási idejét tekintve elsők között van a nemzeti olimpiai bizottságok között, de ez az egyik legrégebbi magyar szervezetünk is. Az amerikai, a görög, a francia, a német és az ausztrál bizottság után hatodikként jött létre. A bizottság kiemelkedő alakja dr. Kemény Ferenc volt, mert miután barátságba került Pierre de Coubertin báróval ő is a NOB alapító tagja lett és, mint korábban említettük elhozta Magyarországra az Olimpia eszméjét. A MOB székhelye Budapesten a XII. kerületben található. Elnöke Borkai Zsolt, Győr polgármestere és olimpiai bajnok tornász. Tiszteletbeli elnöke Schmitt Pál.

Az Olimpia jelképei

Kabalafigura

1972-ben a müncheni Olimpián jelent meg az első hivatalos megrajzolt kabalafigura a nyári játékok történelmében, melyet Otto Aicher, grafikus tervezett. Egy valódi kutyáról mintázta a kistermetű bajor tacskót, akit Waldi névre kereszteltek. Valós alteregóját Cherie von Birkenhof-nak nevezték. A figurák célja, hogy a gyerekek figyelmét felhívják az Olimpiai játékokra és bemutassák az olimpiai házigazda kultúráját és természeti adottságait. 1992-ig állatok voltak a nyári Olimpia kabalafigurái, de 1996-ban egy absztrakt figura, név szerint Izzy, volt a hivatalos kabala. (Az első nem megrajzolt kabalafigura Smoky volt, róla később még szó esik a cikkben.)

Bélyegek

Az olimpiai bélyegek először 1895-ben jelentek meg. A szervezőbizottságnak, a játékok két utolsó helyszínének építésekor, elfogyott a pénze. Két görög bélyeg és érmegyűjtő javasolta, hogy alkalmi bélyegek kiadásával fedezzék az építés költségeit. Egy 12 bélyegből álló sorozatot adtak ki az Olimpia első napján és a várható bevétel meghitelezésével befejeződhettek az építkezések. A bélyegek így az Olimpia megújulásának előfutárai lettek, mert az esemény alatt bejárták az egész világot a játékokat hirdetve.

A zászló

 

Az olimpiai zászlót 1914-ben mutatta be a Párizsi Kongresszuson Pierre de Coubertin, amelyet a tagok el is fogadtak. A zászlón található 5 karika összefonódása az 5 kontinens sportolóinak találkozását, részvételét szimbolizálja a 4 évente megrendezésre kerülő nyári játékokon. Az 1920-ban megrendezett olimpián használták először, és azóta is ez a hivatalos olimpiai zászló, melyet a nyitóünnepségen rendszerint fel- és a záróünnepségen levonnak.

Az öt karika

Az öt karika szimbolizálja magát az 5 földrészt is. A sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a kék Európát, a piros Amerikát, a zöld Óceániát. A zászló alapja a fehér szín, ami a nemzetek közötti barátságot és békét jelképezi. Külön érdekesség, hogy a világ nemzeteinek zászlajai tartalmaznak legalább egy színt az Olimpia színeiből.

Az Olimpiai eskütétel

A versenyzők és a bírák az 1920-ban Antwerpenben rendezett Olimpia óta minden alkalommal esküt tesznek a verseny tisztaságára és annak becsületes küzdelmére. Így hangzik a modern kori olimpiai eskü, amely letétele ismét aktuálissá válik idén:

„Esküszünk, hogy az olimpiai játékokon becsületes küzdő felek leszünk, és tiszteletben tartjuk a játékszabályokat. Lovagias szellemben veszünk részt a versenyeken, hogy dicsőséget szerezzünk hazánknak és jó hírnevet a sportnak.”

Az olimpiai jelmondat

Az olimpiai jelmondat: „Citius-Altius-Fortius” fejezi ki az Olimpiai Mozgalom törekvését. Fordításban azt jelenti: Gyorsabban-Magasabbra-Erősebben.

Az olimpiai láng

A résztvevő országok közötti egységet, békét és harmóniát jelképezi már az 1936-os berlini Olimpia óta. A fáklyafutás ötlete a német származású sportdiplomata, Carl Diemtől származik. Az első ilyen alkalommal 12 napon és 11 éjen keresztül 3331-en futottak a fáklyával az Olümpiából Berlinbe tartó úton, és összesen 3050 km-t tettek meg az akkori Olimpia helyszínére. A láng meggyújtásának módszere az ókorból eredeztethető. Négyévente Olümpiában, Héra istennő temploma előtt korhű jelmezekben, meghatározott koreográfia szerint egy fém tükör és a napsugarak segítségével lobbantják fel. A ceremónia után az első futó, fáklyával a kezében, megindul az ötkarikás játékok helyszínére. Így kerül a szent láng több ezer kilométer megtétele után a játékok helyszínére, idén a brazíliai Rióba. A nyitóünnepség keretein belül, a helyszínre érkező utolsó futó a fáklyával meggyújtja a rendező országban is a lángot, ami a játékok végéig lobog.

Az olimpiai érmek

A bajnokoknak járó érmek a NOB szigorú szabályai szerint készülnek. Az egyik oldalon az ókori görög mitológia alakja, Niké a győzelem istennője lép ki a stadionból, a másik oldalon az adott olimpiai év modernizált logója található. Minden aranyérem alapanyaga ezüst, az előírás szerint 92,5 százalékban, aranytartalma maximum 1,5 százalék, a többi réz. Az ezüstérem anyagösszetétel szempontjából hasonlóan alakul: 92,5 százaléka ezüst, a maradékot réz teszi ki. A bronzérem 97 százaléka réz, a többit cink és ón teszi ki. Természetesen ezen érmék eszmei értékei hatalmasak, mondhatjuk „aranyárban” van az olimpián megszerzett legnagyobb dicsőség szimbóluma.

Olimpiai formaruha

Az ókorban még meztelenül versenyeztek a sportolók, de a modern korban ez természetesen megváltozott. Az első újkori Olimpián a sportolók egy fehér trikót viseltek, amit egy fekete sáv díszített. Mostanra már a pályán kívüli viseletnek is szerepe van, és gyakorlatilag egy külön versenyszámot jelent a divatszakma számára. A megfelelő formaruhákat egy pályázaton választják ki aszerint, hogy mennyire felelnek meg az utazás körülményeinek, az aktuális helyszín időjárási viszonyainak, mennyire divatosak és megjegyezhetőek. Idén a Use Unused fiatalos és változatos darabjai nyerték meg a magyar zsűri és a magyar sportolók szívét. A paralimpiai csapatnak más lesz a ruhája.

Történelmi áttekintés

Az első újkori Olimpiára játékokra Athénban került sor 1896. április 6-15 között. Ekkor még csak 43 versenyszámban indulhattak a versenyzők. Ez a szám minden alkalommal növekedett, példaként a XXIX. pekingi Olimpián már 29 sportág 302 versenyszámában indulhattak a versenyzők. Az amerikai James Connolly lett az első bajnok, aki hármasugrásban vihette el az első helyezésért járó ezüstérmet és olajágat. Azért ezüstérmet, mert ebben az időben még nem volt elég pénze a játékok szervezőinek aranyból készült érmekre, így az első helyezett jutalma volt az ezüstérem, a második helyezetnek rézből készült érem járt, a harmadik helyezett nem kapott jutalmat.

– 1900-ban nevezhettek először nők is az Olimpián. Műkorcsolya, tenisz és krokett (crouqet) versenyszámokban mérhették össze erejüket. Az első női olimpiai bajnok az 5-szörös wimbledoni győztes Charlotte Cooper teniszezőnő lett.

– 1904-ben rendezték az észak-amerikai St. Louisban az első Európán kívüli Olimpiát. A költséges hajóutat sajnos nem mindenki tudta kifizetni, így csak 13 ország összesen 689 versenyzője jutott el az Olimpiáig. Magyarországról Halmay Zoltán (úszás), Gönczy Lajos (úszás), Kiss Géza (atlétika) és Mező Béla (atlétika) vett részt az eseményen, a mai napig a legkisebb magyar olimpiai csapatot alkotva. Ez volt az első Olimpia, ahol aranyérmet osztottak az első helyezetteknek.

– Az 1908. évi londoni Olimpián a résztvevő országok sportolói először vonulhattak fel hazájuk lobogói alatt nemzetenként, ahogyan a mai napig látjuk a nyitóünnepségek műsorában. Itt hangzott el először, a máig leggyakrabban idézett mondás az olimpiával kapcsolatban: „Az olimpián nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.”.

– 1912-ben a stockholmi Olimpián használtak először elektromos időmérőt. Ekkor készült az első célfotó és mind az 5 földrész is ezen a Nyári Olimpián képviseltette magát legelsőként. Ez volt az utolsó Olimpia, amikor az elsőnek járó érem valódi aranyból készült.

– Az 1916-os berlini játékok megrendezését keresztülhúzta az I. világháború. Szerencsére az olimpiai eszme megmaradt, így a háború végével újra megrendezték a sporteseményt. Bár Magyarország megnyerte az 1920-as Olimpia rendezésének jogát, sajnos azt a háború kimenetele miatt végül nem nálunk tartották meg. A VII. Nyári Olimpiát a belgiumi Antwerpenben rendezték és itt vált szokássá a békegalambok reptetése is a nyitóünnepség alkalmával, a békegondolat jelképeként. Ezen az eseményen vonták fel először az ötkarikás lobogót is. A sors iróniája, hogy a „háborús bűnös” országokat, köztük Magyarországot is kizárták a résztvevők soraiból.

– Az 1924-es párizsi játékokon, 12 év kihagyás után, már indulhatott Magyarország. Ebben az évben szerzett aranyérmet Halassy Gyula sportlövészetben és Pósta Sándor vívásban.

– Az 1932-es Los Angeles-i játékokra építették a szervezők az első olimpiai falut, ahol elszállásolták a versenyzőket. Ezen az Olimpián állhattak a sportolók először dobogóra és az első helyezett tiszteletére eljátszották nemzetének himnuszát. De ehhez az Olimpiához köthető az első kabalafigura, Smoky, is. A kis fekete terrier szó szerint besétált az olimpiai faluba. Az atléták azonnal befogadták és kabalaként megtartották.

– 1960-as római Olimpiát közvetítették először élőben világszerte a televíziók. Ezen az eseményen 6 arany, 8 ezüst és 7 bronzérmet nyertek sportolóink.

– 1968-ban a Mexikóban rendezett Olimpián gyújtotta meg a lángot első ízben egy női sportoló, a mexikói indián Enriqueta Basilio. A sportolóknak a több mint 2200 méter magaslaton lévő Mexikóvárosban kellett megküzdeniük egymással.

– A legtragikusabb Olimpia az 1972-es müncheni volt, ahol egy palesztin terrorista szervezet tagjai túszul ejtették az izraeli sportolókat. A merényletnek 11 sportoló esett áldozatul, de egy nappal a történtek után folytatódtak a játékok.

– Az 1984-es Los Angelesben megrendezett játékokon Magyarország nem vett részt, mert csatlakozott a keleti blokk bojkottjához, tehát a politikai események ismét közbeszóltak.

– A 2000. évi XXVII. Olimpia megnyitóján, Sydney-ben, esküdtek fel elsőként a sportolók a dopping- és kábítószermentes versenyzésre.

– 2004-ben Athénban, 19 sportágban, 137 versenyszámában küzdött 209 a magyar sportoló. A legtöbb aranyérmet, szám szerint 3-mat, kajak-kenuban értük el.

– A 2008-as pekingi Olimpia viseli „minden idők legjobb, legnagyobb olimpiája” címet a MOB szerint, mivel rengeteg energiát és pénzt fektettek bele a szervezők. A versenyszámokban összesen 3 arany, 5 ezüst és 2 bronzérem lett a magyar csapat jutalma.

– 2012-ben már harmadszorra London lett a játékok házigazdája. Ebben az évben fogadta el a magyar kormány az olimpikonok jutalmazásának javaslatát. Az első helyezettek 35 millió forintot, az ezüstérmesek 25 millió forintot, a bronzérmes sportolók pedig 20 millió forintot kaptak teljesítményükért.

– 2016-os Rió-i Olimpián indul az eddigi legnagyobb magyar úszóválogatott, 36 sportolóval. A legtöbb versenyszámban Hosszú Katinka áll a rajthoz, ugyanis 5 egyéni és 1 váltó úszásban indul.

Holnapi cikkünkben közreadunk néhány érdekes számot a legekkel és magyar büszkeségeinkkel kapcsolatban.