A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívta fel a kutatói közösség figyelmét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség, és a tudomány alapelveinek támadása, a tévtanok, a tudományosnak tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik. A Magyar Tudományos Akadémia – mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület – az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván vállalni ennek a világ és Magyarország jövőjét egyaránt hátrányosan befolyásoló jelenségnek a visszaszorításában.

A legutóbbi közgyűlés által elfogadott határozatból megtudhattuk, hogy ismeretterjesztő honlapot indítottak az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében. Felelős szerkesztője, Fábián István, az MTA doktora a közvéleményt leginkább foglalkoztató, aktuális kérdésekkel kíván foglalkozni. De a határozat az MTA valamennyi tagját a tudomány alapelveinek aktív, következetes képviseletére, a tudományos érvelés, szükség esetén a közös fellépés erősítésére buzdítja a megalapozatlan tanokkal szemben. A határozat arra kéri továbbá Magyarország valamennyi kutatói közösségét, hogy a tudomány közvetítése a társadalom felé hiteles és közérthető legyen, és a tudomány természetének, céljainak és módszereinek mély, aktív ismeretén és használatán alapuljon.

De ez még nem minden, mert – hurrá, hurrá – az MTA kinyilatkoztatta: elvárja, hogy minden közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően történjen, és érvényesüljön a kutatások független értékelésére támaszkodó minőségbiztosítás. 

Az első összeállítás a védőoltásokról, az oltásellenességről és az európai kanyarójárvány okairól szól, a következő cikk témája pedig a magyar őstörténet lesz.